• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

MNB: egészség nélkül nincs fenntartható felzárkózás

Lapszemle 2021.07.09 Forrás: InfoStart
MNB: egészség nélkül nincs fenntartható felzárkózás

A magyarok kielégítetlen egészségügyi szükséglete meghaladja a régiós és uniós átlagot, ám ez jelentős mértékben a nem megfelelő egyéni hozzáállásból adódik.

A magyar lakosság általános egyészségi állapota elmarad a gazdaságilag elvárható szinttől. A lakosság elsősorban egészségtudatosabb életmóddal, míg az egészségügyi rendszer a prevenció erősítésével és a hozzáférés javításával tudna jobban hozzájárulni a gazdasági növekedéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez – írja az InfoStart vendégcikkében Asztalos Péter, a Magyar Nemzeti Bank munkatársa.

A magyarok kielégítetlen egészségügyi szükséglete meghaladja a régiós és uniós átlagot, ám mindez jelentős mértékben a nem megfelelő egyéni hozzáállásból adódik. A magyar lakosság 6,5 százalékának volt kielégítetlen egészségügyi szükséglete 2019-ben, ami magasabb, mint a többi visegrádi ország (5,7 százalék) és az európai uniós országok átlaga (4,2 százalék) (3. ábra). Az egészségügyi rendszer által közvetlenül befolyásolt okok („túl drága”, „túl messze van” vagy „túl sokat kell várni”) hazánk esetében csupán 1,0 százalékot tettek ki, ami jelentősen alacsonyabb a 2,5 százalékos uniós átlagnál. Ugyanakkor az elsősorban a lakosság egészségtudatossága által befolyásolt közvetett okok („nincs ideje”, „fél az orvostól vagy a kezeléstől”, „megvárja amíg elmúlik a probléma”) együttesen 5,5 százalékot tettek ki hazánkban, szemben az uniós 1,7 százalékos átlaggal.

A lakosság egészségi állapotának fenntartható javításához szemléletváltásra van szükség az egyéni felelősség szintjén és a hazai egészségügyi rendszerben egyaránt. Az egyéneknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az egészségük megőrzése elsősorban a saját feladatuk és felelősségük, senki sem tud helyettük egészségen táplálkozni, rendszeresen mozogni, vagy megfelelő időben orvoshoz fordulni. Az egészségügyi rendszernek pedig nem elég a meglévő betegségek kezelésére koncentrálnia, az újabb betegségek kialakulásának megelőzésében is jobban ki kellene vennie a szerepét. Kiemelt figyelmet szükséges szentelni a lakosság egészségtudatosságának formálására és a prevenciós rendszer megerősítésére. Mindez azonban nem állhat meg a nagyvárosok határában: az üzeneteket és az ellátást el kell juttatni valamennyi magyarhoz, hiszen mindannyiunk közös érdeke a fenntartható növekedési pályán haladó egészséges Magyarország elérése.

MNB