Mobil egészségügy

A technológia adott, hogy egy mobileszköz, valamint az arra épülő alkalmazások segítsék az idősek, betegek, rászorulók, de akár az egészséges életre törekvők, a sportolók napi életvitelét. Hazai fejlesztőkből sincs hiány, ám a termékké válás, a megfelelő üzleti modell kialakítása még komoly gondot okoz. A mobilhálózatok terjedésével, megbízhatóságuk növekedésével egyre gyakoribb, hogy a mobileszközöket, illetve az azokra fejlesztett alkalmazásokat is bevetik, például az idősek, betegek biztonságérzetének növelésére, az egészséges életmód támogatására vagy a sportolók teljesítményének, fizikai állapotának folyamatos ellenőrzésére – írja a Magyar Nemzet – online.

Általános probléma azonban, hogy – a hosszú távú gazdasági előnyök dacára – a kutatás-fejlesztési eredmények nagy része megreked a prototípus szintjén. Végül nagyon kevés ötletből születik piacon eladható termék, szolgáltatás.

A problémakör kapcsán számos kérdés vetődik fel. Milyen célra volnának a mobilalkalmazások a legalkalmasabbak az e-health területén? Kik képezik a célcsoportot? Milyen a kínálat az ötletek, a prototípusok szintjén? Melyek a termékké, szolgáltatássá válás fő akadályai? Milyen kormányzati, szakmai, üzleti és egyéb lépések lendítenék előre az ügyet? Milyen üzleti modellt tartanának életképesnek a témában érintett vállalatok? A Műegyetem Egészségipari Mérnöki Tudásközpontja (BME EMT) által szervezett beszélgetés résztvevői válaszokat kerestek a kérdésekre.

A témában érintett összes hazai vállalat számára fontos tudnivaló a támogatáspolitika két változása – hívta fel a figyelmet Kovács Kálmán, a BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója. Az egyik változás, hogy a projektek támogatási körében megjelent a terméktámogatás; a pályázatokat már elkezdték kiírni. A kedvezményezettek körét a vállalkozások képezik, beleértve a legkisebb, dinamikusan fejlődő cégeket, az úgynevezett gazellákat is. A pályázatok során előnyt jelenthet az a gyakorlati és elméleti tudás, amely például a Műegyetemen felhalmozódott. Érdemes tehát elgondolkozni az együttműködésen.

Figyelemre méltó, hogy a közelgő FP8-ban kiemelt szerepet kapnak a kis- és középvállalatok információtechnológiai fejlesztései, benne a jövő internetje, a felhőalapú, valamint az okos megoldások.

Az m-health témájú fejlesztések célcsoportja meglehetősen nagy, kezdve a végfelhasználóktól (családok; szűkebb közösségek, például siketek, rehabilitációra szoruló sérültek; orvosok; egészségügyi és ápolószemélyzet stb.) egészen a fejlesztési eredményeket saját rendszereikbe, szolgáltatásaikba beépítő vállalatokig. Ennek megfelelően a szolgáltatásokat különféle módon kell „csomagolni", továbbá óriási szükség van a felhasználók edukációjára – emelte ki Miletics Pál (Telenor). Korántsem mindegy, hogy hol, milyen szakértői támogatás mellett kerül a felhasználó kapcsolatba az eszközzel, a szolgáltatással.