Az egészségügyre fordított összegek 37 százaléka magánforrásbl kerül a rendszerbe.
Bár a szakma egyre türelmetlenebbül találgatja, milyen egészségügyi reformtervekkel áll elő a kormány, a kérdés lényegében eldőlt. A kabinet a minap állást foglalt: a hatalmas európai segítséggel létrehozott modern egészségügyi kapacitásokat csak a korábbi összegekkel finanszírozza. Tehát az eddigiek terhére - olvasható a nol.hu portálon.
Az OEP már eddig is a szolgáltatások szűkítésére kényszerítette az intézményeket. Például csak bizonyos helyen, és bizonyos fajta laborvizsgálatokat fizet. Ha valaki hetedik kerületi lakosként olyan vizsgálatra szorul, amelyből kiderül, van-e cukorbetegsége, fizetnie kell. Ám ha kevéssel arrébb, a Honvédkórház ellátási területén él, már jár neki a térítésmentes vizsgálat. A hetedik kerületi szakrendelő ezt csak bérmunkaként vásárolhatja meg a Honvédkórháztól. Más példa: az egészségbiztosító egy éve nem fizet a kórházaknak a sürgősséggel ellátott lakcím nélküli, vagy külföldi, illetve más okból nem biztosított sérültek kezeléséért. Így például az utcán összeesett emberek gyógyításából egy nagyobb kórháznak évente több tízmilliós kifizetetlen számlája is összejöhet.
A rendszer fizetőssé válása mérhető: az egészségügyre fordított összegek 37 százaléka magánforrásból kerül a rendszerbe. A magánszolgáltatók piaca évente 15-20 százalékkal nő, miközben nem fizetünk kevesebb tébét. Nem feltétlenül kell magánrendelésre menni ahhoz, hogy fizetni kelljen. Ha a kórház például valakit nem fektet be, hanem naponta visszarendeli infúzióra, az utazási költség még több is lehet, mint amennyibe a kórházi ápolás kerülne, csakhogy ezt a pénzt már nem az intézménynek kell előteremtenie.