Modern technikával a magány ellen

Ennek keretében azt próbálják kideríteni: mennyire nyitottak a hazai idős emberek a XXI. századi technika használatára, hogy közreműködjenek magányosságuk enyhítésében, egészségük és biztonságuk megerősítésében. Sokban hasonlítanak egymásra a települések idősügyi programjai, de országos hálózattá kevés áll össze közülük. A mára legismertebbé vált Segítő kezek program is kerületi kezdeményezésként indult még 2012 januárjában, amikor Belváros-Lipótváros alpolgármestere felvetette, hogy szociális szakemberek, önkéntesek és diákok bevonásával meg kell szervezni a többnapos havazás miatt szükséget szenvedő, otthonukban élő 80 év fölötti idős emberek ellátását a kerületben – írja a Népszava – online.

Nemzetközi kutatások szerint ez után az életkor után rohamosan nő a segítségre szorulók száma. Magyarország az uniós átlagnál rosszabb helyzetben van, mert miközben emelkedik a születéskor várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma elmarad a tagországok átlagától, vagyis egyre többen szorulnak gondoskodásra. Kevés a bentlakásos intézmény, de sokan nem is szeretnék elhagyni saját otthonukat, az államnak, közvetlenül a településeknek tehát az idős emberek otthoni ellátását kell megoldaniuk a következő évtizedekben. Jeneiné Rubovszky Csilla ötlete arra épült, hogy a szociális ellátórendszer mellett, azt kiegészítve lehet kevés pénzből megszervezni olyan szolgáltatásokat, amelyek nem igényelnek szakképesítést, de jelentősen javítják az idős emberek életminőségét.

Kilenc hónapig fizette a BM a többnyire 50 év fölötti közfoglalkoztatott asszonyok bérét, majdnem negyedük a felmérés befejezése után állandó munkát kapott a szociális ágazatban, de a Belvárosban ennél is többen, tízből négyen maradtak.

A házi gondozást kiegészítő program ma már 155 településen fut saját szervezésben. A szociális szakemberként és jogászként is végzett alpolgármester a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársától kapta a következő ötletet a tudományos program folytatásához. Az időskutatással foglalkozó professzor, Széman Zsuzsanna főleg skandináv példák nyomán vizsgálja, hogyan lehetne enyhíteni az időskori magányt a modern technikai eszközök, például a skype használatának megtanításával.

Így indult a Segítő kezek következő modellprogramja, amelyhez ezúttal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adott segítséget. A június elsején elindult infokommunikációs csomag keretében azt mérik fel, hogy a számítógép, az internet és a skype használata létező igény-e az egyedül élő idős magyar emberek körében, hogy kapcsolatot tudjanak tartani a más városokban, sokszor külföldön élő családtagokkal. Ennél is fontosabb kérdés, hogy használnának-e egy olyan vészjelző karperecet, amely a most is elterjedt egyszerű jelzőrendszer mellett egy diszpécserközponton keresztül alkalmas lenne a családorvos által meghatározott egészségügyi adatok rögzítésére és közvetítésére, például vérnyomás mérésére is.