Most a szúnyogok és a kullancsok hozzánk ránk a vírusokat

Május vége óta már egy trópusi betegségre is kötelezően szűrik a véradókat, a nyugat-nílusi láz ugyanis egyre gyakrabban fordul elő hazánkban. Dr Rusvai Miklós szerint, bár korábban is tudtunk a létezéséről, idehaza 2002-től regisztrálnak egyre több esetet. 2018 volt a csúcsév 200 feletti esetszámmal, és vagy hetven ló is elhullott, mert rájuk is veszélyes ez az egzotikus nevű vírus. A szúnyog terjeszti, de emberről emberre nem terjed, általában tünetmentes, és csak vérvizsgálatoknál derül ki a fertőzés, nagyon ritkán okozhat agyvelőgyulladást - mondta el a virológus az Index Kibeszélő podcastjában.

A virológus elmondta, hogy például a nyugat-nílusi lázat a hagyományos hazai dalos szúnyogok vagy más csípőszúnyogok is terjesztik, tehát teljesen felesleges az embereket az egzotikus, behurcolt szúnyogokkal riogatni.

Persze azok is veszélyesek, de más ok miatt. Ezek a behurcolt szúnyogok sokkal gyorsabban szaporodnak, mint hazai társaik, így esetleg a nem megfelelő gyérítés után sokkal hamarabb jelennek meg ismét egy adott területen.

A professzor utalt arra, hogy több olyan vírus is megjelent az utóbbi években a kontinensen, amelyek eddig ismeretlenek voltak. A nyugat-nílusi lázzal rokon vírus például a csikungunya, amely legrosszabb esetben agyvelőgyulladást okozhat.

Beszéltek más, a hazai kutyavilágot fenyegető fertőzésekről. Ilyen például a szívférgesség, amelyet ugyancsak szúnyogok terjesztenek, és Rusvai Miklós szerint ma már a hazai ebpopuláció tizedét érinti ez az élősködő fonálféreg.

A professzor elmondta, hogy a szúnyogok mellett még a kullancsok a veszélyes átadók, mert például ezek terjesztik a krími–kongói vérzéses lázat. Ez széles sávban terjed a Krím félszigettől Törökországon, Iránon át a Közel-Keleten, és lenyúlik Közép-Afrikáig. Sajnos ilyen eseteket már találtak a Balkánon, tehát nem olyan messze tőlünk, és ezt egy kullancsfajta számlájára írhatjuk.

Továbbiak a teljes cikkben