Most látszik, hogy mennyire fájt a magánnyugdíjpénztári átalakítás

A GDP 4,2 százalékát teszi ki a magyarok nyugdíjcélú megtakarításainak állománya, miközben Európában 12,6 százalék a középérték. Ennek a nagy lemaradásnak a fő oka az, hogy 2011-ben gyakorlatilag megszűnt a magánnyugdíjpénztári pillér, ezáltal a nyugdíj-előtakarékosság egy sokkal kevésbé hatékony és teljesen önkéntes tevékenységgé degradálódott - írta a Bankmonitor.

Az OECD és a Világbank adatai szerint Európán belül az északi országok (Dánia, Izland és Hollandia) viszik a prímet, 150-200 százalék közé tehető GDP-arányos nyugdíjvagyonnal. Ugyancsak rendkívül jól teljesít Svédország és az Egyesült Királyság is, ahol a GDP 96, illetve 83 százalékára rúg a felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások állománya. 

Magyarországon az önkéntes nyugdíjpénztárak, a nyugdíjbiztosítások és a nyugdíj-előtakarékossági számlák mostanra együttesen több mint 1,6 millió résztvevőt értek el, akik közül több mint 1 millió fő takarékoskodik rendszeresen. Azonban a fakultatív, piaci alapon szerveződő feltőkésítés sem az elterjedtség, sem a megtakarítási állomány szempontjából nem képes felvenni a versenyt a hajdani kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerrel – írja a lap. További kitörési pontot jelenthetne a meglévő előtakarékossági rendszeren belül a munkáltatói befizetések ösztönzése, hiszen az erős feltőkésített pillérek egyik fő motorját Európa-szerte a foglalkoztatói hozzájárulások adják. Ez utóbbi szempont Magyarországon egyelőre nem érvényesül, a foglalkoztatók számára jelenleg nem jár anyagi előnnyel a munkavállalóik öngondoskodásának támogatása.