• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Működő fog őssejtből

Lapszemle Forrás: Népszabadság

A mesterségesen növesztett fogra is vigyázni kell, mert megszuvasodhat.

Az elvesztett fog pótlása eddig az ínybe, illetve az állkapocscsontba ültetett implantátummal történt, de most japán kutatók valódi élő fogat növesztettek, amit egereken sikerrel be is mutattak.

Takasi Tsuji, a Tokiói Egyetem professzora munkatársaival kétféle sejt, a hámsejt és az un. mesenchymalis sejt (egyfajta embrionális őssejt) kombinálásával fogcsírát hozott létre, amelyet egy 2,5 mm nagyságú csepp alakú kollagénformára erősítettek, ez alakja szerint megfelelt a képződő fognak.

A fogcsírát beültették egy felnőtt egér veséjét körülvevő membrán alá. Két hónappal később az növekedésnek indult, és körülötte a fogat a csonttal összekötő szalagok és szálak formájában a fogágy is megjelent.

Ezután az egészet átültették egy egy hónapos egér ínyébe, egy kihúzott zápfog helyére, ahol a fog harminc nap elteltével beágyazódott, összekapcsolódott az idegekkel, véredényekkel, s véglegesen rögzült. Az egér az új foggal rendesen tudott rágni, fogával érezte a behatásokat és a fájdalmat is, a mesterséges fog ugyanúgy működött, mint egy természetes. A PLoS One nevű folyóiratban megjelent cikkükben a kutatók arról számoltak be, hogy most azt szeretnék megvizsgálni, vajon hasonló technikával az emberi fog is pótolható-e.

Ehhez azonban Paul Sharp, a londoni Kings' College kutatója szerint el kellene hagyni a vesén való növesztést, mert az megnehezíti az emberi alkalmazást. Amennyiben sikerülne a sejteket testen kívül szaporítani, illetve kiindulópontnak felnőtt őssejteket vagy a bölcsességfogban található sejteket használni, az jelentősen javíthatná az emberi felhasználás lehetőségeit. Ám ha a mesterségesen növesztett fog ugyanolyan lesz is, mint az eredeti, akkor ugyanúgy vigyázni kell rá, mert az is megszuvasodhat.

Legolvasottabb cikkeink