Működtetni is kell a többmilliárdos fejlesztéseket

Mint a mesebeli lány, hozott is több pénzt, meg nem is a kormány a kórházaknak: a legutóbb lezárult uniós fejlesztések, onkológiai beruházások, rendelőbővítések, új CT-k, MRI-k tb-támogatásáról szóló kormányhatározat egyértelműen úgy fogalmaz, hogy e többletkapacitások finanszírozási igénye nem ronthatja az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyenlegét. Pedig, mint arról a múlt héten maga Zombor Gábor egészségügyi államtitkár beszélt, még most is 160 helyszínen zajlanak egészségügyi fejlesztések és beruházások, több mint 330 milliárd forint értékben. Számos uniós fejlesztés tehát még be sem fejeződött, így a finanszírozandó egészségügyi szolgáltatások köre tovább fog bővülni jövőre - írja a vg.hu.

A Magyar Kórházszövetség elnöke, Velkey György a lapnak azt mondta: az uniós fejlesztések nyomán nem bővült lényegesen az OEP-finanszírozta ellátások köre, viszont jelentősen nőttek a kórházak működési, fenntartási költségei. E miatt, valamint a béremelés folytatása és az adósságállomány növekedésének elkerülése érdekében jövőre mindenképpen forrásbővítésre van szükség az egészségügyben. A kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete (EGVE) már hozzálátott, hogy – a jövő évi költségvetés tervezését elősegítendő – felmérje, milyen költségnövekedéssel jártak az uniós projektek.

Az EGVE elnöke, Molnár Attila hozzátette: a korszerű épületek üzemeltetése bizonyos szempontból többe kerül, mint a régieké. Ezekben alapvető például a légkondicionálás, ám ezek működtetésére már nincs fedezet, ahogyan a folyamatos karbantartásukra sem. Hasonló a helyzet az új orvostechnológiai eszközökkel, berendezésekkel is, amelyek anyag-, javítási és egyéb járulékos költsége szinten nagyságrendekkel növeli a működési kiadásokat.