Műsorral, könnyek között búcsúztatták a körzeti háziorvost

– Soha nem hittem volna, hogy amikor nyugdíjba megyek, ekkora szeretettel fogok találkozni. Csak most tudatosul bennem, mi számít igazán a betegeknek – mondta a Kisalföldnek dr. Brezvai Éva háziorvos, aki a nyugdíjkorhatárt jócskán túlhaladva, december 31-én tartotta utolsó rendelését.

– Amikor híre ment annak, hogy január elsejével nyugdíjba megyek, a bánfalvi gyógyszerészek jelezték, szeretnének tőlem búcsút venni – fogott történetébe dr. Brezvai Éva. – A patikában kedves szavak és virágcsokor várt, majd kisvártatva azt javasolták, nézzük meg együtt a közeli könyvtár szép kiállítását. Mit sem sejtve léptem be az ajtón, de ami fogadott, azt csak örömkönnyek között lehet elmesélni. Népviseletbe öltözött énekkar, sok-sok mosolygós ember köszöntött, az asztalon pezsgők és virágcsokrok. A Bánfalváért Baráti Kör szervezésében a búcsúztatásomra meghatóan szép műsorral kedveskedtek, majd egyenként is megköszönték a munkámat. Egy nagymama például azzal fordult hozzám, hogy sosem felejti el a figyelmességemet, jóságomat. Azt, hogy mindig megkérdeztem tőle, hogy van az unokája. Ekkor tudatosult bennem, mi számít igazán az embereknek, a betegeknek. Egy-egy jó szó, felebaráti gesztus. Aznap délután könnyek csorogtak mindenki arcán, s voltak, akik a „szó elszáll, az írás megmarad” jegyében, képeslapot vagy levelet adtak át nekem