• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Műtüdő, amelyről lejönni is rendkívül kockázatos

Lapszemle 2021.12.06 Forrás: hvg.hu
Műtüdő, amelyről lejönni is rendkívül kockázatos

Több intézmény intenzív osztályán is azt javasolják, hogy 40 év felettieket lehetőség szerint ne kapcsoljanak műtüdőre.

Van egy mentőöv, amit már csak a legsúlyosabbnak ítélt covidos betegek számára hajítanak oda az egészségügyi szakemberek. Pedig arról, hogy hogyan és kinek járna még egy esély, kemény viták folynak, a hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy nem hivatalos rendelkezésként, inkább afféle iránymutatásként több intézmény intenzív osztályán is azt javasolják, hogy 40 év felettieket lehetőség szerint ne kapcsoljanak műtüdőre. Szakértők szerint ezt a dilemmát pedig a számos egészségügyi faktor számbavételével akár egy gépre is át lehetne ruházni.

Az egyik budapesti kórház intenzív osztályának négyágyas szobájában halkan dolgoznak a gépek. A hely szűk, a méretes intenzíves ágyak mellett a terem nagy részét a lélegeztető gépek, monitorok, konzol asztalok és furcsa, droidszerű gépek foglalják el, melyeket két-két vastag, vörös színű folyadékkal kitöltött cső köt össze az ágyakon fekvő betegekkel. A betegek vére áramlik bennük nagy sebességgel, egy propeller forgatja megállás nélkül. A monitorokon nyomásszintek, véroxigén és ezer más adat pislog.

A betegek mind mélyaltatásban vannak, így azt sem érzékelik, mikor időnként a szkafanderszerű védőruhába öltözött nővérek bejönnek, hogy leellenőrizzék az értékeket, vagy letisztítsák őket. Van köztük egészen fiatal, húszas éveiben járó beteg és idős, majdnem 80 éves is. Egészen kivételes kezelésben részesülnek, de így sem biztos, hogy ez megmentheti az életüket. Az orvosok pedig folyamatosan ingadoznak a túlélési esélyek hideg mérlegelése és a remények táplálása között.

A fent leírt kezelés neve ECMO, vagyis extrakorporális membránoxigenizáció, ami lényegében egy műtüdő-berendezés, amely elvégzi a beteg vörösvértesteinek mesterséges oxigénellátását és a szén-dioxid eltávolítását, így pótolva átmenetileg a tüdő és a szív munkáját. Vagyis ideiglenesen képes életben tartani azokat, akiknél ezek a létfontosságú szervek önmaguktól képtelenek lennének ellátni a feladatukat.

Ennek azonban ára van. Magas szaktudású csapat szükséges a berendezések helyes alkalmazásához, a kezelési idő pedig hetekig, akár hónapokig is elhúzódhat, ezzel lekötve olyan erőforrásokat, amelyek a Covid-csúcsok idején szűkebben állnak rendelkedésre. Mindezt úgy, hogy a gépről és kezelésről lejönni is nehéz és veszélyes művelet.