Nagy fordulat jöhet az egészségügyben - Ugrásra készen a magánrendelők

Több kihívás is vár a magánegészségügyre a közeljövőben, mondta az economx.hu-nak Lancz Róbert, a Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének (Primus) elnöke, aki a Doktor24 vezérigazgatója is. Egyrészt a foglalkozás-egészségügy terén lesznek változások, valamint az állami és magánszektor együttműködése is komoly feladat lehet.

A Primus vezetőjeként mit gondol a hazai magánegészségügyi ellátás helyzetéről? Mi a legnagyobb kihívás a magánrendelőkben?

Két nehezebb éven van túl a szektor, nem jól alakult 2022-es és 2023-as év sem, de 2024-ben már a többség optimista. Az infláció alábbhagyott, és talán már a szereplők nagy része nem azzal van elfoglalva, hogy hogyan csökkentse a költségeit. Ami pedig a kihívásokat illeti, most elég sok szabályozás átalakul például egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a foglalkozás-egészségügy sorsa, az ügyfelek az érintett Primus tagokat is bombázzák a kérdéseikkel, amire egyenlőre nincsenek válaszok. Lehet pozitív, de káros is egy új szabályrendszer. De közben hallunk arról, hogy jöhet a szektorsemleges finanszírozás, és esetleg a vállalatok vállalhatnak nagyobb szerepet a munkavállalók egészsége terén.

Az orvosok, ápolók hány százaléka ingázik az állami és a magánszektor között?

Nincsenek pontos adataink, de Budapesten a nagy magánszolgáltatóknál a járóbetegellátásban jellemzően főállásban dolgoznak a szakdolgozók és az orvosok egy része is. A fekvőbeteg-ellátásban jellemzőbb a keveredés, Budapesten kívül pedig a járóbeteg-ellátásban is ingáznak a két szektor között a szakdolgozók és az orvosok is.

Legutóbb Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Kórházszövetség konferenciáján azt mondta, hogy már csak egy kormányzati döntés kell ahhoz, hogy mely magánszolgáltatókat engedik be közellátásba.

Egyelőre konkrétumok nincsenek, úgy tudjuk, hogy előkészítő munkák zajlanak. Az ügyfelek és a magánszolgáltatók számára az lenne az ideális, ha a magánrendelők valamilyen minőségi indikátor alapján tudnának az állami egészségügyi ellátásban szerepet vállalni, akár járóbetegellátás, a képalkotó diagnosztikai ellátások, akár a várólistás műtétek esetében. A Doktor24 egyébként ma is végez a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) általi finanszírozott ellátást, ortopédiai műtéteket például térd-és csípőprotézis esetében, valamint gyerekgyógyászati járóbetegellátást is biztosítunk. Ma egyébként a magánszolgáltatók tisztán csak úgynevezett HBCS-pont alapú NEAK-finanszírozást kapnak, bértámogatást nem, ha olyan ellátást végeznek, amiről az állami egészségbiztosítóval megállapodtak. Pedig – ahogyan a kórházak esetében- a kettő csak együtt értelmezhető, a kizárólag pontalapú ellátás súlyos veszteség jelent.

Továbbiak a teljes cikkben