Nagyobb a vírusrobbanás, mint amekkorának látszik

Sosem látott magasságokba emelkedett Magyarországon a fertőzöttek száma, és sosem végzett még a magyar egészségügy ennyi tesztet. Ám ha nem a mellbe vágó napi adatokat, például a hétfői 844 új fertőzöttet, hanem az egész hetet vetjük egybe a korábbiakkal, azt látjuk: az elmúlt hét napban 60 százalékkal nőtt az új fertőzöttek száma az előző héthez viszonyítva, miközben korábban heteken keresztül triplázódott ez a szám. Több pozitív eset kimutatásához több tesztre lenne szükség, a vizsgálatok számának növekedése viszont nem állja a versenyt a vírus terjedési ütemével. De ha a kormány járványügyi szakértőitől is azt halljuk, hogy az új védekezés alapja a tesztelés, miért nem voltak nagyobb tartalékaink? Egyáltalán, hogyan lett a drága, körülményes PCR-vizsgálat a tömegtesztelés módszere? - tette fel a kérdést a válaszonline.hu.

A szakemberek számára fontos jel a szombati új rekord (916 új fertőzött, 11841 mintavétel) mellett az is, hogy a tesztek pozitivitási aránya is igen magas volt. Megközelítette a nyolc százalékot. 

A pozitivitási arány értelemszerűen azt jelenti, hogy a vizsgált személyek hány százaléka fertőzött. Ez az egyik legfontosabb mutató a járványügyi szakemberek számára, például amikor az Európai Bizottság új, egységes járványügyi országkódrendszer bevezetését javasolja, annak egyik eleme is ez. Jelenleg Magyarország nemcsak azért kapna vörös színkódot, mert a kéthetente számított új esetek száma meghaladja az 50-es értéket százezer lakosra vetítve, hanem azért is, mert 3 százaléknál magasabb a teszteltek között a pozitívak aránya. Röviden: nem tesztelünk eleget. A magyar kormány egyébként elutasítja a brüsszeli javaslatot, pedig a vörös kód nem politikai minősítés: egész térségünk a fertőzések növekvő számával küzd. A Bizottság javaslata is érzékelteti, hogy 3 százalék felett óvatosan kell bánni ezzel a mutatóval, öt százalék felett pedig be kell kapcsolni a szirénát és jelentősen növelni a kapacitásokat. 

Elsőre talán meglepő lehet, hogy az új koronavírusnál ilyen alacsony találati arányt várnak el, de van rá magyarázat. Az új kórokozó kezdetben olyan sokféle, gyakran változó tünetet okoz, hogy a legjobb orvosok sem tudják megmondani fejfájásról, hasmenésről vagy fájó torokról, hogy csak banális betegség vagy az új vírus okozta fertőzés. Mire viszont könnyen felismerhetővé, például súlyos tüdőgyulladássá fajul, addigra a beteg már szétfertőzte a környezetét, és őt is nehezebb gyógyítani. Az alacsony pozitivitási arány tehát fontos, annak jele, hogy egy országban kontrollált a járványhelyzet, viszonylag kevés fertőzött marad rejtve. 

Az országok az őszi hullámra tesztelési lehetőségeik bővítésével készültek, mert a járvány jellemzője, hogy akár két-három naponta is duplázódhat a fertőzöttek száma, amit az egészségügy csak akkor tud követni, ha a tesztek számát még nagyobb arányban bővíti. Máshonnan nézve a dolgot, ha egy országban napi ezer új eset van, az nemcsak azt jelzi, hogy rossz a járványügyi helyzet, hanem azt is, hogy felkészült az egészségügy, mert képes ezer fertőzöttet kiszűrni naponta. 

Mindebből következik, hogy Magyarországnak az egy héttel korábbi igazolt esetszám megduplázásához közel százezerre kellett volna emelnie a tesztelési kapacitását – öt százalékos pozitivitási arányt feltételezve –, miközben egészségügyünk jelenleg 68 ezer mintavételre képes. Továbbni részletek a cikkben