Nagyobb veszélyben leszünk a vírustól, mint valaha voltunk

2020 elején a magyar kutatók ugyanúgy előre látták a SARS-CoV-2-es koronavírus terjedési útját, mint Donald Trump epidemiológiai tanácsadói. Most azt vizsgálják, hogyan kerülhető el a vírus negyedik hulláma. Erről, a sokat emlegetett R-szám jelentőségéről, a minden eddiginél nagyobb veszélyeket rejtő harmadik hullámról és még sok egyébről is kérdezte az index.hu Ferenci Tamás biostatisztikust, aki elmondása szerint azért került be a miniszterelnök járványelemző munkacsoportjába, mert évekkel ezelőtt beleállt egy vitába egy védőoltás-ellenes fórumon.

Jelenleg egy járványelemző munkacsoport fontos tagja. Hogy került be?

A járványokhoz csak egy áttétellel, a védőoltásokon keresztül lett közöm. Hét-nyolc éve teljesen véletlenül beleolvastam egy védőoltás-ellenes fórumba, és írtam egy hozzászólást, ami egy olyan spirált indított be, aminek a vége az lett, hogy fél év alatt vagy 50 oldalnyi szöveget írtam be. Többen szóltak, hogy ezek fontos dolgok, amik nincsenek meg sehol magyar nyelven, és talán jobb lenne, ha nem egy védőoltás-ellenes fórum 182. oldalán lennének elérhetők. Ekkor indítottam el a Védőoltásokról – a tények alapján blogot, amin abban az időben hatalmas viták zajlottak, a tartalmát a Medicina Kiadó könyvként is kiadta, majd Röst Gergely, aki ezt olvasta, meghívott Szegedre egy betegségmodellező szemináriumra előadni. Innen az ismeretség. 2020 elején csörgött a telefonom, Gergő szólt, hogy dolgozni kellene, és most itt vagyok.

A vírus harmadik hulláma minden eddiginél nagyobb erővel érkezett meg. Milyen különbségeket lát az első és a második hullámhoz képest?

Az első és második hullámban szembesültünk a vírus alapváltozatával, védőoltásunk nem volt, így az egyetlen védekezési eszközünk a kontaktuscsökkentés maradt. Ennek vannak fapadosabb eszközei, mint a lezárások, és kifinomultabb eszközei, mint a tesztelés és kontaktuskövetés, de a lényeg ugyanaz. A kérdést nem lehet arra redukálni, hogy akkor jól lezárunk mindent és hamar, hiszen annak hatalmas gazdasági és társadalmi terhei vannak. Ráadásul az egészségügyi ellátás is megnehezedik az ilyen szigorításokkal.

Visszatérve a járványterjedési kérdésekhez: ezek az intézkedések működtek. Ami különbséget láttunk a tavalyi év folyamán, az abból fakadt, hogy mikor vezették be a szigorításokat. A harmadik hullám azonban más helyzetet jelent, ezt a vírus egy új, nagyobb fertőzőképességű variánsa okozza.

A rendelkezésre álló adataink alapján az emberek közti kontaktusok száma nem vagy csak minimálisan nőtt, magyarul nem arról van szó, hogy mi védekezünk rosszabbul, hanem arról, hogy a vírus támad jobban.

Ez egy ilyen játék, a sokat emlegetett reprodukciós számot (R-szám) 1 alá kell húzni. Nem az történik, hogy az intézkedések most már nem működnek. Működnek, csökkentik a reprodukciós számot ugyanúgy, de egy magasabb szintről indulva – így viszont már nem elégségesek ahhoz, hogy 1 alá kerüljünk.

Számíthatunk negyedik hullámra?

A legoptimistább forgatókönyv, hogy áprilisra már érzékelhető hatása lesz az oltásnak a harmadik hullám letörésében, persze a hatás még mindig nem feltétlenül a tetőzés, lehet csak a növekedés lelassulása is. Ez már tényleg nagymértékben az oltottság alakulásától függ, amit nem igazán lehet „biológiai” tudással előre jelezni, ez azon múlik, hogy mennyi oltóanyag lesz, és mennyire adatják be maguknak az emberek. Meg persze, hogy az oltóanyag tényleg hatásosnak és biztonságosnak bizonyul-e, de eddig nagyon biztatóak a hírek. Hosszabb távon az lesz a döntő, hogy az oltást követő immunitásunk meddig fog tartani, ezt jelenleg még nem tudjuk megmondani. Továbbiak az interjúban