• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

    • Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

      Megnyílt az egynapos sebészeti ellátás Csepelen

„Nagyon el lehet fáradni a sárkányölésben”

Lapszemle 2023.09.16 Forrás: valaszonline.hu
„Nagyon el lehet fáradni a sárkányölésben”

Az énekesnő civilben klinikai szakpszichológusként égési sérült gyerekek gyógyításával foglalkozik a Bethesda Gyermekkórházban.

Korzenszky Klára, a Klárisok zenekar énekesnője civilben klinikai szakpszichológusként égési sérüléseket szenvedett gyerekek pszichés gyógyításával foglalkozik a Bethesda Gyermekkórházban. A két, látszólag nagyon különböző hivatás az ő pályafutásában organikusan építkezik egymásból. A kórházi kollégákkal végzett heroikus munkáról, a sérült lélek újraépítéséről, a mesék és a zene erejéről kérdezte a VálaszOnline a Makám egykori énekesét, aki zenésztársaival együtt holnap a Fonóban, a gyermekpszichodráma és a meseterápia elemeit ötvöző koncerttel ünnepli a Klárisok megszületésének tizedik évfordulóját.

– Abban, hogy klinikai szakpszichológus lett, mennyi szerepe volt traumatológus édesapjának?

– Bár nem volt tudatos, utólag azt kell, hogy mondjam, valószínűleg nem véletlen, hogy ma kórházban dolgozom, hiszen úgy nőttünk föl, hogy gyakran apukámmal mentünk, ha mentőorvosi ügyeletet tartott, de sokszor látogattuk meg őt a munkahelyén is. Ezáltal egyáltalán nem volt félelmetes, hogy létezik betegség, halál. Azt hiszem, ez meghatározó élmény volt számomra. 

– Az ember átértékeli a saját problémáit, amikor szembesül azzal, milyen munkát végeznek önök a Bethesda égési osztályán. Ön, aki foglalkozott olyanokkal is, akik mentálisan egészségesek, de trauma érte őket és olyanokkal is, akik mentálisan betegek. Nem rangsorol ösztönösen az esetek között?

– Mindenkinek a maga problémája a legnagyobb, és nem szabad versenyeztetni ezeket, mert sosem tudhatjuk, kinek mivel nehezebb megbirkóznia. Gyakran azt kérdezik tőlünk, hogyan bírjuk ezt a rettenetesen nehéz munkát. Úgy, hogy a nehézségek ellenére hatalmas sikereket tudunk elérni. Nagy öröm látni a gyógyulás folyamatát, azt, ahogy egy gyerek elkezd újra járni, visszatér a saját közegébe és boldog életet kezd élni. Ez természetesen lassú folyamat, de az a feladatunk, hogy türelemmel kísérjük, támogassuk a betegeinket ezen az úton, és segítsük őket abban, hogy harmonikus, boldog felnőtté válhassanak. Amióta a Bethesdában dolgozom, nekem is beszövi a mindennapjaimat annak a mérlegelése, mi a valós nehézség és mi az, amit magunknak okozunk.

Gyakran visszahúz a földre, hogy súlyos esetekkel találkozom. Ilyenkor ráébredek, hogy értékelni kell az apró örömöket: hogy tudunk levegőt venni és nem vagyunk géphez kötve, hogy tudunk enni és nem kell minket táplálni, hogy meg tudunk mozdulni segítség nélkül is.

Aki ilyesmivel foglalkozik, azt nem kell emlékeztetni arra, hogy legyen elégedett a saját életével. Nagyon sokat tanítanak nekünk a betegeink. Van egy kamasz fiú, aki olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy az élete is veszélyben forgott. Amióta felépült, azt mondja, neki zöldebb a fű és más számít problémának. Olyan is akad, aki azt mondta, borzalmas ember volt, mielőtt baleset érte, de azóta átértékelte az életet. Amikor a sok rosszat át tudjuk fordítani pozitívummá, azt poszttraumás növekménynek hívjuk.

A teljes interjú a valaszonline.hu-n

Legolvasottabb cikkeink