• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Nagyszabású kutatás készül itthon egy gyermekkori betegségről

Lapszemle MA 06:01 Forrás: index.hu
Nagyszabású kutatás készül itthon egy gyermekkori betegségről

„A kutatás azt vizsgálja, mi jelzik majd, hogy a serdülők közül kik fognak évekkel később valószínűbben problémás viselkedésformákat mutatni”.

Az ADHD, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar Magyarországon is sok család életét keseríti meg. Egyes felmérések szerint a gyerekek 8-10 százaléka lehet a rendellenességgel érintett. Az MTA Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány Kutatócsoportja több mint 300 gyerek és tinédzser bevonásával végez egy nagyszabású kutatást. Bunford Nóra, a kutatócsoport vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott: az ADHD és az alkoholfüggőség közötti átfedés körülbelül 64 százaléka közös genetikai tényezőknek tulajdonítható.

Az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder), azaz a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar minél pontosabb megismerése céljából a kutatócsoport több mint 300 gyerek és tinédzser bevonásával folytat vizsgálatot.

„A kutatás azt vizsgálja, hogy a fiatalok körében mik jelzik majd, hogy a serdülők közül kik fognak évekkel később valószínűbben az ADHD szempontjából különösen releváns problémás viselkedésformákat mutatni” – magyarázta Bunford Nóra. A szakemberek a genetikai és az elektrofiziológiai vizsgálatok mellett megfigyelik a gyerekek viselkedési formáit, valamint a velük készített interjúkban az úgynevezett „önbevallási szintet” is mérik. Az USA-ban végzett pszichológusnő elárulta, hogy a releváns viselkedésformák esetén mérik az agressziót, a bűnözési hajlandóságot, a különböző kockázatos attitűdöket és magatartásformákat.

Az Index azon kérdésére, hogy növekszik-e a figyelemhiányos hiperaktív zavar a mostani gyerekeknél, vagy 30 évvel ezelőtt is ennyi volt, csupán a rendszer nem szűrte ki őket, a doktornő közölte: sajnos erre nincs egyértelmű válasz. Egyrészt világszerte csökken a mentális zavarokat övező stigma a társadalmakban, másrészt egyre több információ jut el az emberhez, ráadásul a diagnosztikai és differenciáldiagnosztikai eszközök is folyamatosan fejlődnek.

Míg néhány évtizeddel ezelőtt azt gondoltuk, hogy az ADHD egy, csak gyermekeket érintő zavar, ma már úgy látja a tudomány: az ADHD sok esetben felnőttkorban is tartósan jelen van, ami szintén hozzájárulhat a növekvőnek tűnő gyakorisághoz – jelentette ki a pszichológus. További részletek a teljes cikkben