Nálunk haltak meg a legtöbben megelőzhető betegségekben

2016-ban másfél millió olyan ember halt meg az Európai Unióban, akik kétharmadánál, azaz egymillió embernél a halál elkerülhető lett volna, derül ki az Eurostat friss összesítéséből, amely alapján az Index készített összefoglalót. Százezer lakosra számítva Magyarországon haltak meg legtöbben megelőzhető betegségekben, kétszer annyian, mint az EU-átlag, ami a prevenció hiányára és az egészségtelen életmódunkra utal. A másik kategóriában, a kezelhető betegségekben meghaltak arányában sem állunk jól: ebben a rangsorban Románia, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarország következik. Ez a mutató a hazai egészségügy hatékonyságáról is rossz bizonyítványt állít ki.

Az uniós statisztikai ügynökség a 75 évnél fiatalabb korosztályban két kategóriában vizsgálja azokat a haláleseteket, amelyeket korainak, idő előttinek lehet tekinteni, azaz elkerülhetőek lennének:

kezelhető halálozás: ez a furcsa fogalom azt jelenti, hogy a haláleset megfelelő orvosi ellátással, gyógyszerrel, gyógykezeléssel megelőzhető lett volna.

megelőzhető halálozás alatt azt értik, ami megfelelő orvosi és nem orvosi egészségügyi eljárásokkal lenne elkerülhető. Ide tartozik az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres, szervezett szűrés, a betegségek korai felismerése, a szövődmények kialakulásának megelőzése.

A gyógyítható, kezelhető betegségekben meghalt emberek arányát az Eurostat a különböző méretű és lakosságszámú országok összehasonlíthatósága érdekében 100 ezer lakosra számítva adja meg. A gyógyítható betegségek közé sorolják a szívizom elégtelen vérellátásával járó és infarktushoz, szívelégtelenséghez vezető iszkémiás szívbetegségeket, a vastagbélrákot, a mellrákot, az agyi érkatasztrófát, sztrókot okozó érrendszeri betegségeket és a tüdőgyulladást. Ezek a betegségek okozzák az Európai Unióban a halálesetek 65 százalékát. A legmagasabb a halálozási aránya az iszkémiás szívbetegségnek. Az EU-ban a 75 évesnél fiatalabb korosztályban 100 ezer ember közül átlagosan 18,9-en halnak meg emiatt.

A legrosszabb a helyzet az egykori keleti blokk országaiban van: itt halnak meg legtöbben amúgy kezelhető betegségekben. A lista élén Románia áll, Lettország, Bulgária és Litvánia után Magyarországon az ötödik legrosszabb az arány. Az EU-s átlaghoz képest Magyarországon közel kétszer rosszabb a halálozási arány a kezelhető betegségeket nézve. Ez a mutató bizonyítványt állít ki az adott ország egészségügyi rendszerének hatékonyságáról is: időben felismerik-e a fenyegető jeleket, a betegek időben eljutnak-e orvoshoz, és ott megkapják-e a megfelelő terápiát a korai halál elkerülésére?

Ugyan jól látható, hogy az egykori szocialista országokban a legrosszabb a helyzet, és egy kelet-nyugati megoszlás is felfedezhető az adatokban, mégis vannak olyan országok, amelyek hatékonyan küzdik le hátrányaikat. Magyarországnál jobban teljesít a szlovák, a horvát, az észt a lengyel, a cseh és a szlovén egészségügy. Hosszabb időszakot tekintve különösen Észtország és Csehország volt sikeres a kezelhető halálozás csökkentésében.

A rossz eredményeket természetesen nem lehet csak az egészségügy számlájára írni. Itt is számít a beteg egyéni felelőssége: az, hogy mennyire figyel a saját egészségére. Részben területi különbségek is megfigyelhetők: a dél-európai országokban az életmód miatt általában alacsonyabb a szívbetegségek száma.