Meglepőnek tűnhet, de kevesebbet dolgozunk, mint negyed százada a felmérés szerint.
Az átlagmagyar 517 percet - több mint 8,5 órát - alszik naponta, kereső- és jövedelemkiegészítő tevékenységgel 3 órát tölt, a háztartási és ház körüli munkák elvégzésére két órát szán, nagyjából ugyanannyit, mint tévézésre, a vásárlást viszont negyed óra alatt letudja, gyerekeivel pedig csupán fél órát foglalkozik. A kocsmába mindössze két percre ugrik be, de nem szán sokkal több időt az intim együttlétet is magában foglaló egyéb családi tevékenységekre sem – idéz a KSH 2009-2010-es időmérleg-statisztikájából a Napi Gazdaság.
A nemrégiben megjelent felmérés a 10-84 éves korosztály napi időfelhasználását elemzi, az előbb említett számok pedig korra, nemre, végzettségre, lakhelyre való tekintet nélküli átlagot jelentenek, vagyis például a munkával töltött idő mindössze 3 órája a gyerekek, nyugdíjasok és munkanélküliek teljesítményét is figyelembe véve jön ki.
Aki tanult, az erre a tevékenységre napi bő 5 és fél órát áldozott, míg a saját háztartás ellátásának valós ideje is közelebb van a három órához, mint a kettőhöz. Ez utóbbi átlag ráadásul úgy jön ki, hogy a nők idejéből ez a tevékenység naponta bő másfél órával többet visz el, mint a férfiakéból, miközben az erősebbik nem többlete a főfoglalkozás esetében 44, a jövedelemkiegészítő tevékenységnél pedig 37 perc.
Alvásra nagyjából ugyanannyit szánunk, mint bő húsz éve, ellenben étkezésre 19, öltözködésre és testi higiéniára 25 perccel többet, rendre 101 és 74 percet. Sportra ugyanúgy másfél órát áldoznak a testedzést többé-kevésbé rendszeresen végzők, mint a nyolcvanas évek közepén, ám arányuk azóta megduplázódott és a 7 százalékot közelíti.