Gyermeket nem vállaló egyén átlagosan nagyobb megtakarítást tud képezni nyugdíjas korára az MNB szerint.
A Magyar Nemzeti Bank ezúttal is elővette és még erősebben hangsúlyozza a gyermekvállalás elismerésének szükségességét a nyugdíjrendszerben. Két konkrét lépést meg is fogalmaz a jegybank, kérdés, hogy a kormány mihez kezd ezekkel, ugyanis az elmúlt években igyekezett lerázni magáról a kérdést, írja a portfolio.hu.
A jegybank átfogó versenyképességjavító csomagjában 12 területet azonosított, ezek egyike a "családbarát program", mely önmagában a leghosszabb, 30 oldal terjedelmű. Határozottan állíthatjuk, hogy ezek közül a legradikálisabb javaslat a gyermekvállalás elismerése a nyugdíjrendszerben.
A lépést azzal indokolják, hogy "a jelenlegi demográfiai tendenciák tartós fennmaradása azt eredményezheti, hogy a jövőben a munkaképes korúak egyre kisebb létszámú korosztályainak kell majd fizetnie az időskorúak növekvő létszámú csoportjának nyugellátását". "A gyermeknevelés nyugdíjrendszeren belüli elismerése hozzájárulhat a demográfiai trendek megfordításán keresztül a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához és a megfelelő színvonalú nyugellátások biztosításához" - érvelnek.
A gyermekvállalás nyugdíjrendszeren keresztül történő elismerése alapvetően két célt szolgálhat. Egyrészt a méltányosságot, azaz a gyermeknevelés többletköltségének ellensúlyozását, másrészt a gyermekvállalás ösztönzését. Az első cél mögött az áll, hogy a gyermeknevelés költségei jellemzően az egyének szintjén jelentkeznek, ugyanakkor a gyermeknevelés társadalmi hasznot is jelent (például a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni). A gyermeknevelés humán tőkébe való beruházásnak is tekinthető.
Külön kiemelik (egy 2012-es kutatás alapján): a szülők egy átlagos iskolai végzettségű, 21 éves gyermek felnevelésére 10 millió forintot költenek keresetükből, és összesen további 9 millió forintra becsülhető a szülők munkaráfordítása, amihez körülbelül 13 millió forint állami támogatás társul. Azt is megjegyzik, hogy a gyermeket vállaló szülők költségvetési támogatásokat kapnak, azonban ezek a gyermekneveléssel összefüggő költségeknek csak kisebb hányadát fedezik.
A gyermekvállalás figyelembevétele mellett szól továbbá, hogy a szülők aktív korukban lemondanak jövedelmük egy részének elfogyasztásáról, egy gyermeket nem vállaló egyén azonban átlagosan nagyobb megtakarítást tud képezni nyugdíjas korára, ami fedezheti a gyermekesek számára megállapított nyugdíjhoz képesti elmaradást - folytatják az érvelést a jegybank szakértői.
A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való figyelembevételét a gyermeket vállaló nők kedvezőtlenebb nyugdíjkilátásai is indokolhatják. A nők nyugdíjkifizetése átlagosan 15 százalékkal volt alacsonyabb a férfiak nyugellátásához képest 2016-ban a 65-79 éves ellátottak körében. Ez ugyanakkor kedvező uniós összevetésben. A nemek közötti bérrés 2016-ban 14 százalék volt Magyarországon, ami lényegében megegyezik a nyugdíjaknál megfigyelt eltérés mértékével.
Hogy mekkora hátrányból indul a nyugdíj összegében egy többgyermekes anya, arra példát is hoznak. A háromgyermekes anyák számára például átlagosan 22 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat állapítottak meg, mint a gyermekteleneknek. A magasabb gyermekszám és az alacsonyabb nyugdíj közötti kapcsolat azonos iskolai végzettséggel rendelkező csoportokban is kimutatható.
A gyermekvállalás nyugdíjrendszerben történő elismerése rendszeresen előkerül idehaza. Legutóbb tavaly került a figyelem középpontjába két nyilatkozat után, de a jegybank 2016 óta rendszeresen érvel ennek bevezetése mellett. Akkor az MNB részéről azt hangsúlyozták, hogy a jelenlegi magyar nyugdíjrendszer nem támogatja a gyermekvállalást.
A javaslat igencsak megosztja a közvéleményt, 2014-ben a kormány próbálta erőteljesen eltolni magától a kérdést.