A parlagfű virágzása hagyományosan augusztus első harmadában veszi kezdetét, és a hűvösebb őszi napok beköszöntéig tart.
Az időjárás változásával várhatóan ugrásszerűen megnő a parlagfű pollenkoncentrációja. Mit jelent a parlagfűallergia, és miért olyan sikeres ez az idegenhonos növény hazánkban? - veti fel a kérdést a 24.hu.
Jelenleg országosan a parlagfű pollenjeinek szintje alacsony vagy közepes mértékű a levegőben – az aktuális értékekről itt talál hivatalos tájékoztatást –, a hét második felében azonban a szárazabb és melegebb idő hatására várhatóan ugrásszerűen megnő a pollenterhelés, a koncentráció a közepes és magas tartományba kerülhet.
Az allergia valójában saját szervezetünk eltúlzott immunválasza egy egyébként teljesen ártalmatlan anyagra: az immunrendszer úgy azonosítja az allergént – estünkben a parlagfű virágából származó polleneket –, mintha azok káros behatolók lennének. Kissé leegyszerűsítve ebből fakad a tünetek többsége is, amelyek testünk „nyitott kapuit” érintik, azaz a szemet és az orrot: a könnyezés, orrdugulás, orrfolyás mind az ellenség kisöprését szolgálják és/vagy bejutását akadályozzák.
A parlagfű virágzása hagyományosan augusztus első harmadában veszi kezdetét, és a hűvösebb őszi napok beköszöntéig tart, a klímaváltozás hatására azonban ez az időszak jelentősen kitolódott. A növény már júliusban virágba borulhat, és a pollenszórás akár októberbe is elnyúlhat, idén már július végén figyelmeztettek a koncentráció növekedésére. Emellett szezonon belül is vannak csúcsok és hullámvölgyek, a növény pollentermelését nagyban befolyásolja az aktuális időjárás.
A nagy esők például „kimossák” a levegőből az allergének nagy részét, míg meleg, száraz időben nem csupán nincs, ami megtisztítsa a környezetünket, de még a pollentermelés is fokozódik. Az előttünk álló napokban pedig forróság várható, csapadék nélküli kánikula.
A teljes információ a cikkben.