• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

ncoV-2019: Gyorsabb és hatékonyabb mint az elődei

Lapszemle 2020.05.19 Forrás: index.hu
ncoV-2019: Gyorsabb és hatékonyabb mint az elődei

Miért állt le a világ az új vírus miatt, ha a korábbiak enélkül is eltűntek?

Vírusok jönnek és mennek, némelyik súlyosabb betegséget okoz, másokat alig veszünk észre; van olyan, amelyiket könnyű elkapni, de van, amelyik nehézkesebben terjed. Mára világossá vált, hogy a tavaly év végén feltűnt új koronavírus nemcsak egy köszönés erejéig tette tiszteletét, hanem hosszabb távra kell berendezkednünk ellene. De hogy lehet, hogy a mostani járvány elől szinte a világ minden országában bezárkóztak az emberek, mégse akar lecsengeni, és mindenki a vakcinára vár, miközben a vírus közeli rokonai sokkal halálosabbak voltak, mégis sokkal gyorsabban eltűntek? A válasz rengeteg tényezőtől függ, és ezek közül a mai napig nem ismerjük mindet, de az elmúlt évtized járványai így is sok tanulsággal szolgálnak - írta az index.hu.

A mostani járvány halálozási aránya még elég képlékeny, a becslések 1,4 százalékra teszik, de valószínűleg a valóságban inkább 1 százalék körüli lehet. (A veszélyeztetett csoportoknál, azaz az idősek és a krónikus betegek körében persze sokkal magasabb.) Ez az 1,4 százalék sokkal durvább, mint a szezonális influenzajárványok 0,1 százalékos átlaga, de láthatóan jelentősen alacsonyabb, mint a hírhedt rokonoké. Utóbbiak mégis jóval kisebb felfordulást okoztak a világban. Miért?

Elsősroban azért, mert sokkal lassabban  és látványosabban terjednek. 

A hatékonyabb fertőzőképességet magyarázhatja egy márciusi kutatás eredménye. Nagyon leegyszerűsítve, a koronavírusok úgy fertőznek, hogy a felszínüket borító, tüske alakú S-fehérjék (a névadó “korona” ágai) kötődnek a gazdatest sejtjeinek felszínén található receptorokhoz. (Ezek az új koronavírus és a SARS-vírus esetén az ACE2, a MERS-nél a DPP4 receptorok). Minél hatékonyabb ez a kötődés, annál könnyebben jut be a vírus a gazdatest sejtjeibe. A tanulmány arra jutott, hogy az új koronavírus legalább tízszer erősebben kötődik, mint a SARS-vírus.

A SARS- és MERS-vírussal fertőzötteket sokkal könnyebb volt időben azonosítani és elkülöníteni, így még kevésbé hatékonyan fertőztek tovább. Továbbiak a cikkben