Ám mindez nem ad garanciát arra, hogy ezentúl többen maradnak itthon. Az egészségügy jövőjéről hamarosan megint tárgyal az államtitkárság a kiválasztott szakmai és érdekvédelmi szervezetekkel. Hamarosan folytatódhatnak az egészségügyi ágazat kollektív szerződéséről régóta tartó tárgyalások az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) és a szakmai kamarák, meg az érdekvédelmi szervezetek között, de pontos időpontot még nem jelöltek ki. Az ígéretet
Ónodi-Szűcs Zoltán tette a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) siófoki tudományos konferenciáján, ahol az ebben a hónapban elkezdett béremelésekről szólva a kérdést a betegek ellátásának javítását szolgáló eszköznek nevezte – írja a
Népszava – online.
Ilyen eszköz az államtitkár szerint a nővérszállók most kezdődő felújítása is, amire több mint 10 milliárd forint uniós pénzt fordítanak. Kérdéses persze, hogy ezek a lépések hány szakápolót lesznek majd képesek itthon, vagy a pályán tartani a következő években, az viszont biztos, hogy a mostani legalább tízezer fős ápolóhiány megszüntetésére nagyon rövid távon semmi esély nincs. Néhány év alatt némi javulást hozhat az ellátórendszerben, ha a szakképzés átalakításával sikerül megnövelni a frissen végzett szakemberek számát, bár arra ez sem garancia, hogy itthon is akarnak majd maradni a bizonyítványuk megszerzése után.
A most kezdődött tanév még kevés változást hoz a hazai ápolók és szakápolók képzésében, de a következő években ezen a területen is átalakul a szakoktatás minden szintje – emelte ki a rendezvény szünetében a Népszavának a MESZK elnöke. Balogh Zoltán a szakmai felkészítés minőségének javulását várja attól, hogy a szakgimnáziumok létrehozásával a szakmai elméleti és gyakorlati óraszámok megduplázódnak.
Az ápolási szakma képzési rendszerének átalakítása a felsőoktatást is érinti, az uniós elvárásoknak megfelelően már az alapképzésben több feladat elvégzésére készíti majd fel a diákokat, egyetemi szinten pedig speciális szakápolók képzésével bővülnek a lehetőségek. Az oktatás színvonalának emelését várják attól, hogy évente 20 ponttal nő a felvételi ponthatár és 2020-tól már nemcsak a diploma megszerzéséhez, hanem a felsőoktatási tanulmányok megkezdéséhez is feltétel lesz egy középfokú nyelvvizsga.