Ne gügyögjünk a gyereknek!

Március 6-a a Logopédia Európai Napja, melyet hazánkban második alkalommal rendeztek meg. Az idei év kiemelt logopédiai témája: a specifikus nyelvi zavar, a nyelvi fejlesztés, az olvasás-írás - közölte Gárdonyiné Kocsi Ilona, aki 16 éve vezeti már a Beszédjavító Intézetet – olvasható a feol.hu portálján.

Kevesen tudják, de ma már a logopédusok nem csak az r és a sziszegő hangok helyes kiejtésében segítenek. Foglalkoznak a beszédhang minőségével, a ritmuszavarokkal: dadogással, hadarással, a nyelvlökéses nyeléssel,s a tanulási zavarokkal: diszlexiával, diszgráfiával, diszkalkuliával is.

A nyelvi fejlődés zavaraival a szülők akkor szembesülnek, amikor gyermekük 2,5-3 éves. Fontos, hogy már egy kétévesnek is rendelkeznie kell legalább 50 szavas szókinccsel, amivel tud kommunikálni.

Egyre jellemzőbb, hogy ebben a korban a gyerekek nem beszélnek mondatokban, az életkoruknak megfelelő szókinccsel. Sőt, nagyon sok olyan kicsivel találkozunk, aki már betöltötte harmadik életévét és egyáltalán nem beszél, legfeljebb mutogat. A számuk pedig egyre csak nő, melynek okai nem csak az esetleges hallásproblémában, vagy szervi betegségekben keresendők. Lehet oka hallásprobléma, ami vizsgálattal ellenőrizhető, ilyenkor a gyermek nem hallja a körülötte levőket, s így utánozni sem képes – tette hozzá az intézményvezető. Ha nincs hallásszervi probléma, tovább kell menni, keresni a baj forrását. Lehet gond, sérülés a gyermek beszédszervi, idegrendszeri területén.

A szakemberek a probléma feltárását követően megkezdik a beszédindítást, s ezzel egy időben a szülőket is tanácsokkal látják el. Az intézményben komplex vizsgálatot végzünk, melynek során a szülőket is kikérdezzük.

A gyermeket megismerve, egyéni fejlesztéssel leküzdhetők a gondok – mondta az igazgató. Aki kiemelte, a legfőbb baj, hogy a családok kevesebb időt töltenek együtt, a szülők nem beszélgetnek a gyerekekkel. Fontos a jó beszédpélda, az érthető beszéd, ami soha nem gyors. Artikuláljunk, nézzünk a gyerek szemébe. Ne gügyögjünk, a legkisebbekhez sem! Sokat kell beszélgetni, beszédhelyzeteket teremteni, olyan alkalmakat, amikor a gyerek is tud kérdezni a szülőtől – jegyezte meg Gárdonyiné Kocsi Ilona.