Nem a létszám, a megfelelő képzettség hiánya a gond

A 24.hu-hoz került adatok alapján minimális a szakdolgozói hiány az észak-magyarországi egészségügyi intézményekben. Hogy ez egyúttal azt is jelenti-e, hogy e területen nincs probléma a magyar egészségügyben, arról Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnökét kérdezték.

Nagyon fontos, hogy a létszám megfelelő legyen a kórházakban, ám legalább ilyen fontos az is, hogy a dolgozóknak szakmai képzettsége is legyen, hiszen a segédápoló nem ugyanazt tudja és csinálhatja, mint szakképzett kollégája – mondta a lapnak Balogh Zoltán. Azaz ha mind nagyobb részben vannak a bármilyen szakképzettség nélküli segédápolók, akik egyébként szinte semmilyen feladatot nem végezhetnek önállóan, akkor az ellátás minősége más szinten van, mintha szakképzett ápolók végeznék a munkát.

Hogy éppen a megyeszékhelyeken látszik valamekkora hiány, az Balogh szerint egyáltalán nem meglepő. A főváros és a nagyvárosok tartoznak a „veszélyeztetett” kategóriába. Merthogy a kivándorlás mellett az igazi probléma az egészségügyből elvándorlás. A nagyobb településeken lehetőség van akár egészségügyi képesítéssel is elhelyezkedni a magánszektorban, esetleg pályát váltva súlyos tízezrekkel többet keresni.

Balogh szerint minél kisebb településekről beszélünk, annál jobb e szempontból a kórházak helyzete, mert kevesebb az alternatív lehetőség, az egészségügyi rendszerben dolgozók sokkal röghöz kötöttebbek.

Balog azt állítja: a fővárosi és megyeszékhelyeken működő intézmények szakdolgozói ellátottsága mellett az igazi probléma az alapellátásban van. A háziorvosok, illetve fogorvosok mellett dolgozó ápolók, asszisztensek, valamint az otthoni szakápolásban részt vevők nem a szakdolgozói bértábla alapján kapják a fizetésüket, náluk nagyon nehéz utánpótlást találni. Az elnök ugyanakkor nagy sikerként említi, hogy a védőnők immár bekerültek az egészségügyi szakdolgozói bértábla hatálya alá, így több mint 4000 szakember helyzete rendeződött.