Ugyanakkor leszögezték: az államnak a szankció alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárnia.
Nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az „életvitelszerű közterületen tartózkodás” tilalmára vonatkozó szabályozása – közölte csütörtökön az Alkotmánybíróság (AB). A testülethez több bíró fordult panasszal még tavaly októberben, miután életbe lépett az utcán élő embereket büntető – és akár elzárással is sújtó – rendelkezés, amit az emberi méltósághoz való joggal és más alkotmányos jogokkal is ellentétesnek találtak, írja a nepszava.hu.
Az AB elutasította a bírói indítványokat – annak ellenére is, hogy 2012-ben már megsemmisítettek egy hasonló szabálysértési tényállást.
Ugyanakkor leszögezték: az államnak a szankció alkalmazásakor „fokozott körültekintéssel” kell eljárnia. „Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként kimondta, hogy a támadott szabálysértési szankció csak akkor alkalmazható, ha a hajléktalan személy ellátórendszerben való elhelyezése a cselekmény elkövetésekor igazolhatóan biztosított volt” – olvasható a közleményben. Vagyis csak akkor szabad büntetést kiróni, amikor valaki annak ellenére is folyamatosan az utcán él, ha egyébként valamelyik hajléktalanszállón lenne számára hely. Az AB álláspontja szerint a szabályozás azokkal szemben állapít meg szankciót, akik az erre irányuló alaptörvényi tilalom, illetve többszöri, kifejezett felhívás ellenére sem kívánnak felhagyni az életvitelszerű közterületen tartózkodással. „A támadott tényállás tehát nem egy állapotot (a hajléktalan létet) szankcionálja, hanem az együttműködési kötelezettség megsértéséhez fűz jogkövetkezményt”– írták.
A döntés egyébként nem volt egyhangú: a határozathoz Pokol Béla alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Czine Ágnes, Juhász Imre, Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs, Stumpf István és Szalay Péter alkotmánybíró különvéleményt fűzött. Ötük szerint a szabályozás igenis alkotmányellenes.
A hajléktalanságot kriminalizáló törvénynek eddig szinte semmilyen pozitív hatása nem volt. A Menhely Alapítvány és a Február Harmadika Munkacsoport áprilisi jelentéséből kiderült: lényegében csak félelemkeltésre volt jó.