Nem csak CT és MR kell a daganatok észleléséhez, kezeléséhez

A daganatos betegek kezelése onkológiai szakmai protokollok alapján történik. Az Országos Onkológiai Intézet 1994-ben Kásler Miklós professzor szerkesztésében, az európai országok közül elsőként készítette el a magyar onkoterápiás protokollt, amely az összes emberi szervrendszer, stádium és szövettani típus szerinti besorolása szerint ad iránymutatást minden szerv rosszindulatú daganatának korai felismerésére, diagnózisára és kezelésére – hívja fel a figyelmet az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológiai és Sugárterápia Tagozatának közleménye, amelyet a Magyar Nemzet ismertetett.

Az utóbbi időben az érdeklődés és a közbeszéd középpontjába került CT- és MR-vizsgálatok a daganatdiagnosztika fontos részét jelentik, de azok alkalmazását az egyéb diagnosztikai módszerek ismeretével az adott daganat gyanúja esetén nem minden esetben, és főként nem a kivizsgálás első lépéseként kell alkalmazni. Vannak olyan esetek (pl. nőgyógyászati vagy fej-nyaki daganatok), amikor a legegyszerűbb fizikális vizsgálat után egy egyszerű citológiai vagy szövettani mintavétellel azonnal definitív diagnózishoz lehet jutni, és csak ezt követi az onkoterápiás protokollban meghatározott további daganatdiagnosztikai módszerek alkalmazása. Sok esetben a CT által okozott ionizáló sugárzás elkerülhető egy jóval informatívabb, a beteg szervezetét kevésbé megterhelő és olcsóbb ultrahangos (pl. pajzsmirigy-, lágyrészdaganatok) vagy endoszkópos vizsgálattal (pl. nyelőcső-, gyomor-, vastagbéldaganat). Vannak olyan esetek is (pl. nyirokrendszer daganatai, mellkasi daganatok), amikor a CT- és MR-vizsgálat helyett egyből a teljes test PET-CT vizsgálata javasolt – ami előtt a CT-vizsgálat elvégzése felesleges és káros is lehet. (...)

A társaság szerint a fentiek alapján a feltételezett daganat jellegétől függően csak az esetek egy részében szükséges a betegeket CT és/vagy MR képalkotó diagnosztikai vizsgálatokra irányítani.

Az Emmi Egészségügyi Szakmai Kollégium Onkológiai és Sugárterápia Tagozata szerint a fentiek alapján elmondható, hogy a daganatok diagnosztikájában a képalkotó eljárásoknak jelentős szerepe van, amelyek azonban nem korlátozódnak a CT-/MR-vizsgálatokra. Daganattípustól függően röntgent, ultrahangot, endoszkópos diagnosztikus eljárásokat is széles körben alkalmaznak. A tíz napra történő leletadási kötelezettség azonban nem tudja rövidíteni a molekuláris patológia leletadáshoz szükséges időigényt, és ezt követően a terápiás terv kialakítását. Ezzel szemben a megfelelő szakmai kontroll nélkül, soron kívül kezdeményezhető CT- és MR-vizsgálatok magukban hordozzák annak veszélyét, hogy a betegek egy részénél a szakmai protokollokban meghatározott diagnosztikus sorrend felborul, egyes, a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok esetleg elmaradnak vagy éppen ellenkezőleg, felesleges vizsgálatokat végeznek. A soron kívüli CT- és MR-vizsgálatok ígérete önmagában elégtelen a daganatok kivizsgálásának rövidítésére.

Arra is emlékeztetnek, hogy a daganatos betegségek diagnosztizálásának idejét jelentős mértékben csökkentheti az onkológiai centrumokban telepítés alatt álló Telemedicina hálózat, a teleradiológiai feltételek megteremtését is beleértve. Ehhez kapcsolódik majd a Digitális képi adatbank, mellyel a leletátfutási idő rövidíthető lesz, és a legbonyolultabb szakértelmet igénylő konzultációk is időveszteség nélkül lefolytathatók lesznek országos szinten. Az egészségügyi ágazat teljes digitalizálását magába foglaló új E-Health program ezeket a fejlesztéseket is tartalmazza. Továbbiak a teljes közleményben.