Nem csak kellemetlenség az óraátállítás

Az Európai Unióban az óraátállítás kérdése már évek óta vitákat vált ki. Egy friss döntés szerint azonban egy ideig még velünk marad az óraátállítás. Miközben a környezetünkben sokan ellenzik ezt a gyakorlatot, a kérdés nem csupán a szokásos kényelmetlenségről szól, hanem komolyabb társadalmi és egészségügyi hatásokat is vonhat maga után. Miért nem olyan ártalmatlan ez a változtatás, mint ahogyan azt sokan gondolják? És vajon valóban indokolt-e az óraátállítás fenntartása? – erről kérdezte az Origo Pintér Ferenc meteogyógyászt, a Meteo Klinika igazgatóját.

Sokan nem veszik figyelembe, hogy az óraátállítások különböző időszakokban eltérő hatással lehetnek az emberekre. Az őszi téli időszámításra való átállás például gyakran sokkal nehezebbnek tűnik, mint a tavaszi nyári időszámításra való váltás. A téli hónapokban ugyanis hamarabb sötétedik, és így sokan már délután 4-5 óra körül érezhetik a nap végének hatását. Az ilyen fényviszonyok mellett nehezebb fenntartani az aktív napi ritmust, hiszen a sötétben való munkavégzés és a napi aktivitás csökkenése nem mindenki számára kezelhető könnyen.

Bár sokan azt gondolják, hogy egy órás eltérés nem okozhat komoly problémát, valójában ez a változás sokak számára jelentős terhet ró a szervezetükre.

 „Az óraátállítás biológiai hatásait nem mindenki képes könnyen elviselni. Vannak, akik számára ez mindössze egy apró kellemetlenség, de a társadalom egy jelentős része – például idősek, kisgyermekek, illetve az érzékeny egészségi állapotúak – számára komoly problémát jelenthet. Az egyórás ugrás ugyanis felborítja a szervezet biológiai óráját, amely nem tud könnyen alkalmazkodni ehhez a drámai változáshoz” – nyilatkozta a lapnak Pintér Ferenc.

A Meteo Klinika igazgatója elárulta, hogy a klinika tapasztalatai is azt mutatják, hogy az óraátállítással járó stressz különösen azok számára lehet megterhelő, akik az időjárásra érzékenyek. 

A változó időjárási és fényviszonyok és az óraátállítás okozta biológiai zűrzavarok ugyanis összeadódnak, és ez akár 10-14 napig is érezhető hatással lehet az emberek közérzetére. Ráadásul a statisztikák azt mutatják, hogy az óraátállítások időszakában a keringési problémák, így a sztrókok, infarktusok előfordulása is megnövekszik, és a munkaképesség csökkenése miatt balesetek is gyakoribbá válhatnak – jegyezte meg.

A teljes információ a cikkben.