Nem csak veszélyes a Janus-arcú baktérium

Totális kiirtás vár a gyomor- és nyombélfekélyeket okozó Helicobacter pylori baktériumra. Néhányan azonban rámutatnak a kórokozó pozitív tulajdonságaira is - írta a hvg.hu. Az ominózus baktérium a nyombélfekélyek több mint 90 százalékát és a gyomorfekélyek közel kétharmadát okozta, az általa fertőzött személyek pedig négyszeres eséllyel kaptak gyomorrákot is. A helyzet a kezeléseknek köszönhetően változott, de a Föld lakosságának több mint a fele még ma is fertőzöttnek tekinthető – ám a baktérium csupán a populáció mintegy egyhatodánál okoz fekélybetegségeket.

Néhány kutatóban azonban felmerült, szabad-e kizárólag károsnak tekinteni egy olyan baktériumot, amely az evolúció során végig szimbiózisban élt az emberrel. Úgy gondolták ezért, hogy korántsem csupán súlyos betegségeket előidéző kórokozóként kellene rá tekinteni, inkább egy, a gyomorban és a belekben megtelepedő „lakótársként".

A jótékony hatásokat összegezni kívánó kutatásnak az amerikai Martin Blaser, a New York-i orvostudományi egyetem Humán Mikrobiom-programjának igazgatója adott lökést Meg nem értett mikróbák (Missing Microbes) című könyvével – informálta a HVG-t Sabine Kienesberger, a grazi egyetem molekuláris biológus kutatója, aki az amerikai tudós csapatában fél éven át figyelte a Helicobacter pylori-fertőzés hatásait egerek tüdejében, gyomrában és beleiben. Blasernek szemet szúrt, hogy miközben évtizedeken át pusztították a baktériumot, emelkedett az asztmás megbetegedések és bizonyos nyelőcsőpanaszok száma. Úgy gondolta, hogy ez aligha lehet a véletlen műve. Érvek a teljes cikkben