Körülbelül ötvenféle limfómát különítünk el, ezek közül a leggyakoribb ma már 40-50 százalékos eséllyel gyógyítható.
Orvosaiban megbízott, hitt az önfegyelemben és a gyógyításban való aktív részvételben, a sarlatánokat, a csodaszereket viszont kerülte – így lehet egy mondatban összefoglalni azt az időszakot, amely alatt Cseh Borbála kőkemény küzdelemmel felépült limfómájából. Több mint három évig feküdt kórházban, ma már a betegtársakat segítő alapítvány önkéntese - olvasható az mno.hu-n.
A limfóma gyógyszeres terápiája rengeteget fejlődött az elmúlt időszakban, sok az új készítmény. A kiindulási pont az volt, hogy akit 20-30 évvel ezelőtt ilyen betegséggel diagnosztizáltak, az nem sok jóra számíthatott, a limfóma rosszabb típusai szinte biztosan végzetesek volt. Bár ma is vannak olyan formák, amelyek kihívás elé állítják az orvost és a beteget, de mellettük már vannak nagyon jól kezelhető, gyógyítható típusok is.
– Ma körülbelül ötvenféle limfómát különítünk el, ezek közül a leggyakoribb a diffúz nagy B sejtes típus. Ez ma már 40-50 százalékos eséllyel gyógyítható, ha pedig a beteg fiatal, a daganatot pedig korai stádiumban fedezik fel, akkor a gyógyulási esély 70-80 százalékos. És végleges gyógyulásról beszélünk – tájékoztat Mikala Gábor hematológus főorvos. A betegség második leggyakoribb típusa a follikuláris limfóma, amely ma sem gyógyítható, viszont jól kezelhető. A diagnózis felállításától számított túlélési idő jelentősen, 8–12 évvel is kitolható, a betegség tehát már évtizedes távlatban is jól karbantartható.
A hematológus kiemeli, hogy mára javult a betegség felismerése is, bár az igaz, hogy sokan ma is nehezen jutnak el a diagnózisig. Ebből a szempontból kulcskérdés, hogy az érintetteknek mennyire vannak tünetei, illetve mennyire közönyösek a panaszokkal szemben. Vannak például, akik nem foglalkoznak azzal, ha van a nyakukon egy borsónyi csomó. Akkor sem, ha egy év múlva már babnyi a mérete. Orvoshoz csak később mennek, amikor már komoly panaszok is jelentkeznek. Vannak ugyanakkor olyanok, akik a legkisebb csomóval azonnal a rendelőbe rohannak, így időben elkezdhetik a terápiát. Látszik tehát, mennyire sok múlik az érintettek hozzáállásán.
Mikala Gábor is napi szinten szembesül azzal, hogy sarlatánok megpróbálják kifosztani a betegeket. – Sajnos látunk példát arra is, hogy valaki csak akkor megy orvoshoz, amikor már az utolsó fillérjét is elköltötte csodaszerekre, természetgyógyászokra. Sokan a kezelések mellett is ilyesmihez nyúlnak, kockára téve a terápiát. Mi ilyenkor egyedül azt mondhatjuk el, hogy a dologgal nem értünk egyet. Én például azzal szoktam érvelni: akinek immunrendszeri daganata van, annak immunerősítőt már csak azért sem szabad szednie, mert az a daganatot is felerősítheti. Jobb esetben ez az érvelés hat, de sajnos megesik, hogy a szomszéd véleményére jobban ad a beteg – érzékelteti a helyzetet a hematológus.
További részletek a weboldalon.