Két nappal az indulás előtt jelezni kell a MÁV-nak, ha valaki kerekesszékkel szeretne utazni.
Ha valaki kerekesszékkel szeretne vonatozni, 48 órával az indulás előtt jeleznie kell a MÁV-nak, hogy legyen emelő és személyzet a vonathoz. Hatból három alkalommal azonban még a 48 óra sem elég, ilyenkor jön az alkudozás a kerekesszékessel, hogy szálljon fel másik vonatra, rosszabb esetben másszon fel valahogy emelő nélkül. A kerekesszékeseknek órákat kell várakozniuk a megfelelő szerelvényre, egy férfi pedig 40 cm-ről zuhant vissza az emelővel, mert nem volt rendesen karban tartva – írja az Abcúg cikke nyomán a vs.hu portálja.
„A 48 óra a mai világban nagyon nonszensz. Megvan a szükséges technológia, mégsem tudnak feltenni a vonatra. Néha az az érzésem, mintha nem lennének tájékoztatva, kiképezve a jegykezelők. Ott vagyok a peron szélén és azt se tudják, mit kell tenni ilyenkor"– meséli Csiszár Attila, kerekesszékes.
A férfi szerint megalázó, hogy 48 órával hamarabb küldött értesítést az utazásról, de még az állomáson is fel kell hívnia a kezelőt, hogy bejelentette az utazási szándékomat, és segítség kellene felszálláshoz.
A MÁV az Abcúg megkeresésére azt a választ adta, hogy azért van szükség ennyi időre a bejelentéshez, mert meg kell előbb vizsgálniuk, hogy minden feltétel adott-e az utazáshoz, tehát az időpont, a vonat vagy az állomás alkalmas-e arra, hogy kerekesszékkel is utazni lehessen.
Az újabb szerelvényekbe már be van építve az emelő, ezért ott a feladat valamivel egyszerűbb, mert csak egy alkalmas embert kell találni, aki tudja kezelni a gépet. A régi típusú kocsikhoz azonban egy külön mozgatható szerkezet van, amivel nem is feltétlen rendelkezik minden állomás. Ezeknek a gépeknek a kezeléséhez még tanfolyamot is kell végezni, ezért gyakran előfordul, hogy az egész állomáson csak egyetlen ember ért hozzá, aki aznap nem feltétlen dolgozik.