Nem húzzák ki a magyarok a nyugdíjig

A 19–64 éves magyarok 11,3 százaléka, mintegy 681 ezer ember minősült megváltozott munkaképességűnek tavaly, ami nemzetközi szinten meglehetősen magas arány, és 2011 óta lényegében nem sikerült változtatni a mutatókon. Akkor az érintettek 11,5 százaléka tartozott ebbe a csoportba – derül ki a 2015-ös munkaerő-felmérés lapunk által megismert kiegészítő adatfelvételéből, amely a megváltozott munkaképességű magyarok jellemzőit és munkaerőpiaci helyzetét igyekszik feltárni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált adatok szerint a megváltozott munkaképességűek négyötöde a 45–64 év közötti korosztályból került ki, ezen belül az érintettek 60 százaléka, 400 ezer ember 55 évnél idősebb, vagyis több százezer olyan, évekkel a nyugdíjküszöb előtt álló ember van, aki már képtelen vagy csak korlátozottan tud dolgozni – írja az mno.hu portálja.

A felmérés rámutat: minden harmadik 60–64 éves olyan egészségi problémával küzd, amely megnehezíti vagy akár lehetetlenné teszi számára a munkavégzést. A felvétel során megváltozott munkaképességűnek az minősült, aki valamilyen tartós, legalább hat hónapja fennálló egészségi vagy szervi eredetű problémával küzd, és ez a munkavégzés valamely dimenzióját (például annak jellegét, hosszát, a munkahelyre történő közlekedést) korlátozza.

A részletes adatokból az is kiderül, hogy óriási a különbség a megváltozott munkaképességűek megoszlásában mind az iskolai végzettség, mind a lakóhely szempontjából. Míg 100 felsőfokú végzettségű 19–64 évesből mindössze három tartozott ebbe a kategóriába, addig a legfeljebb nyolc osztályt végzettek közül huszonöt. Ennek egyik oka, hogy az egészségi állapot erősen függ a társadalmi státustól, illetve a szellemi munka a fizikainál kevésbé vezet mozgásszervi problémákhoz.

Azt is vizsgálták, hogy milyen egészségi probléma idézi elő a korlátozott munkaképességet. Az érintettek több mint egyharmadánál mozgásszervi eredetű probléma okozza a bajt. Második helyen a keringési rendszer betegségei álltak, ezek az érintettek 30 százalékánál voltak a háttérben. A férfiaknál és a nőknél is ugyanazok a vezető egészségi problémák, de előbbieknél – vélhetően azért, mert közülük többen végeznek fizikai munkát – a mozgásszervi problémák lényegesen gyakoribbak.

A megváltozott munkaképességűek közel fele egyébként olyan háztartásban él, amelynek nincs foglalkoztatott tagja, miközben az épek esetében ez az arány mindössze 10 százalék, ami jelzi súlyosan hátrányos helyzetüket. A 19–64 éves magyar népesség foglalkoztatási rátája 66,4 százalék volt tavaly, ezen belül a megváltozott munkaképességűeké csupán 20,8 százalék, vagyis még mindig csupán minden ötödik megváltozott munkaképességű embernek van munkája. Az, hogy egy megváltozott munkaképességű dolgozik-e, nagymértékben függ attól, hogy egészségi állapotánál fogva jogosult-e valamilyen ellátásra, vagy sem. Az adatok szerint az érintettek háromnegyede részesül valamilyen rendszeres pénzbeli juttatásban – ami jellemzően nyugdíj vagy járadék.