Nem ígér béremelést az egészségügyieknek a jövő évi költségvetés

Ugyan a folytatódó Steindl Imre program beruházásai három kórházat is érintenek - Budai Irgalmasrendi Kórházat, a Budai Egészségközpontot, illetve a Semmelweis Egyetem intézményét -, közülük egyik sem állami. A most elérhető számok egyértelműen azt sugallják, hogy jövőre is intenzíven folytatódhat a betegek „átpréselése” a magánszektorba. A 2025-ös előirányzat ugyanis jövőre nominálisan alig több mint öt százalékkal lesz több. Ennyiből pedig biztosan nem finanszírozhatók az inflációs költségek, a szakdolgozók, orvosok megtartása. Béremelésre az ágazatban legfeljebb a minimálbéren foglalkoztatottak számíthatnak, a korábbi bérmegállapodással 2026-ra kialkudott 13 százalékos minimálbér-emelés vonatkozhat rájuk - írta a népszava.hu.

- Kezdeményeztük, hogy legyen jövőre béremelés a szakdolgozóknak, de jelenleg a költségvetésben ennek semmiféle nyoma nem látszik – reagált a lapnak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Emlékeztetett arra, hogy béremelés utoljára 2024-ben volt, és sem idén sem jövőre nem látszik, hogy lesz forrás bérkorrekcióra. Most a közfinanszírozott egészségügyben körülbelül 92 ezer szakdolgozó van. Az ellátórendszer optimális működtetéséhez legalább még tízezer emberre lenne szükség. A munkáltatók a szabadságokat sem tudják kiadni, mert arra az időre sincs kit a helyükbe állítani. Így akik még ott vannak, a hiányzók helyett is elvégzik a munkát. Óriási a terhelésük, de nem kaphatnak többet a plusz feladatokért, mert arra sincs az ellátóknál plusz bértömeg.

Az Egészségbiztosítási Alap előirányzata 2025-ben 4706 milliárd forint volt, a 2026-ra pedig 4944 forint lett. Ám ez az 5,1 százalékos növekmény az év végére akár el is olvadhat ugyanis a 2025-ös költések biztosan nagyobbak lesznek az előirányzottnál. A kórházak eladósodására már eddig is plusz 96 milliárdot kellett odaadnia a kormányzatnak ezzel az előző évben felgyülemlett adósságokat rendezték, ám az azóta is újra termelődik. Márciusban 57 milliárd forinttal tartoztak beszállítóiknak az intézmények.

Bár a javaslat preambulumában a kormányzat még mindig azzal dicsekszik, hogy 2010 óta a jövő évi tervszámokkal megháromszorozza az egészségügyre költött közforrásokat, valójában az ágazat költségkerete a GDP-hez viszonyítva arányában csökkent. Ez idei körülbelül 4,2 százalékos arány jövőre egyes becslések szerint mintegy 3,8 százalékra esik. Vagyis a betegek – e költségvetési tervezetben szereplő számok alapján - nem számíthatnak ugrásszerű pozitív változásra sem az ellátás körülményeiben, sem kezelésekhez való hozzáférésben. Az pedig a tervezetet véleményező Költségvetési Tanácstól is tudható, hogy a 2026-os tervszámokban a gyógyszertámogatásra fordítható keret az utóbbi három évet, illetve a 2025-ös időarányos teljesülést figyelembe véve valószínűleg nem lesz elégséges.

Továbbiak a teljes cikkben