Nem jött be a rokkantkártya

Rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra idén 342 milliárd forintot irányzott elő a költségvetés, amiből szeptember végéig 267,2 milliárdot, a keret 78 százalékát költötték el. Az átlagos havi 29 milliárd forintos kiadással számolva nyilvánvaló, hogy minimum 10 milliárd forintos túllépés várható - írja a Világgazdaság Online.

Az első Széll Kálmán-terv alapján készült Konvergencia-programban még 88 milliárd forint megtakarítást tervezett a kormány a rokkantosítás rendszerének idei átalakításától. Január 1-jétől megszűnt a rokkantnyugdíj, helyette rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás jár, ezzel pedig 70 ezerről 50 ezer forint alá csökkent az egy főre jutó rokkantellátás átlagos összege.

A komoly megtakarítás elmaradásának oka, hogy a tervezettnél lassabban halad a korábbi rokkantnyugdíjasok felülvizsgálata. Az erre kijelölt Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szeptember végéig alig több mint 34 ezer fogyatékkal élő egészségi állapotát vizsgálta felül, miközben például 2010-ben 92 ezer felülvizsgálatot végzett.

A hivatalnak elvileg mintegy 110 ezer leszázalékolt ember komplex egészségügyi ellenőrzésével kellene végeznie a jövő év végéig . Közülük mintegy 100 ezren 1954 után született úgynevezett III. kategóriába tartozó rokkantak, 84 ezren rendszeres szociális járadékban, 25 ezren pedig átmeneti járadékban részesülnek.

Az NRSZH-nál a VG-nek azt mondták, mivel a felülvizsgálati kérelmek benyújtási határideje március 31. volt, ezért a minősítések csak a második negyedévben kezdődhettek el, és 2014 végére be is fejeződnek.

A kormány úgy számolt, hogy a mintegy 900 ezer fogyatékkal élő ember közül akár 220 ezer újra munkába állítható. Ennek érdekében vezették be az idén az úgynevezett rehabilitációs kártyát, ami a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését lenne hivatott segíteni.

Aki ugyanis ilyen kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztat, annak után nem kell megfizetnie a munkáltatókat terhelő 27 százalékos szociális hozzájárulási adót. És jóllehet már 63 ezren rendelkeznek rehabilitációs kártyával, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) adatai szerint még 10 százalékuk sem jutott ez által álláshoz.