Nem jutott elég a gyógyításra

Tavaly az egészségügyre a GDP 4 százalékát költötte a kormány, kevesebbet, mint 2018-ban. Az állami bürokrácia viszont hízott - írja a nepszava.hu.

Az államháztartás hiánya a második negyedévben a 986 milliárd forint volt, ami az alaposan lecsökkent GDP 9,1 százaléka – közölte a KSH. Az első negyedévben, amikor nem ütötte meg még teljes erejével a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány, a hiány 233 milliárd forint volt. A második negyedévben az állami adóbevételek 288 milliárd forinttal, mintegy 5,5 százalékkal csökkentek, míg a kiadások 730 milliárd forinttal emelkedtek az elősző év azonos időszakához képest. Vagyis a járvány mind a két oldalról, de az első körben inkább a megugrott kiadásokon keresztül éreztette hatását: pénzbe került gazdasági védekezés, illetve az utólag meglehetősen vitaható egészségügyi eszközbeszerzések is. Ez utóbbiakra a magyar kormány az első félévben 520 milliárd forintot, a GDP 1,2 százalékát költötte, vagyis a kiadásnövekedés jelentős részét ez tette ki.

A Pénzügyminisztérium immár 3600 milliárd forintos éves hiányt vár idén - ami a GDP 7-9 százaléka éves szinten -, az eredetileg tervezett 371 milliárd forinttal szemben. Látva az első nyolchavi költségvetési folyamatokat valószínűleg nyolc százalék felett lesz az éves hiány, ám ez nagyban függ a attól a gazdaságélénkítő csomagtól, amit a kormány szeptember közepére ígért, ám még híre-hamva sincsen. Az első féléves többlethiány értelemszerűen az államadósságot növeli, ami a PM előrejelzése szerint tavaly év végi 66,3 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.

A magyar gazdaságot az uniós országok közül az átlagnál súlyosabban érintette a koronavírus járvány első hullámát követő gazdasági válság – ez részben a termelés szerkezetéből, illetve a nem megfelelő gazdaságpolitikából adódik. A magyar kormány a második negyedévben a teljes elzárás mellett döntött, ugyanis a magyar egészségügy nem lett volna képes kezelni egy elszabaduló vírus okozta megbetegedési hullámot.

A feltételezés nem meglepő, ugyanis a magyar állam költi az egyik legkevesebb pénz az egészségügyre: tavaly az akkori GDP alig négy százaléka jutott erre a célra – derül ki a parlament elé benyújtott 2019-es zárszámadási törvényjavaslatból. 2019-ben a magyar adófizetők pénzéből 1915 milliárd forint jutott erre a célra, ami ugyan 129 milliárd forinttal több, mint 2018-ban, ám a GDP arányos kiadás 0,1 százalékkal csökkent. 

További részletek a cikkben.