"Nem kell, hogy mindenhol ott üljön egy orvos"

Heti 2-4 óra helyettesítéssel oldják meg a háziorvos nélkül maradt településeken az orvoshiányt, van, ahol már a keresést is feladták. Országosan csaknem 650 praxis betöltetlen. De valóban szükség van ennyire? Az egyszerre pazarló és hiányos ügyeleti rendszert hogyan lehet jobbá tenni? Min változtathat a beteg? - teszi fel a kérdést a hvg.hu.

Lassan egy éve működik az az új sürgősségi ügyeleti rendszer, amit Hajdú-Bihar megyében tesztelnek. Ennek lényege, hogy összehangolták az alapellátási ügyeletet, a sürgősségi osztályt, illetve a mentőszolgálat munkáját, a beteg pedig egy központi telefonszámot tárcsáz, ahol a mentésirányító fogadja hívását és eldönti, mire van szüksége. Ahogy az Országos Mentőszolgálat szóvivője, Győrfi Pál tavaly a Debreceni Televízióban elmondta, nem egy egyszerű "diszpécser" veszi fel a telefont, hanem egy olyan egészségügyileg képzett, tapasztalt szakember, aki protokollok alapján dolgozik.

"Akár rohamkocsit vagy mentőhelikoptert is küldhet a helyszínre, de ha nem ekkora a baj, akkor ügyeleti egységet is kérhet a beteghez, amely minden olyan ellátásra képesek lesznek, amire a páciensnek szüksége van" - magyarázta.

A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője, Soós Zoltán azt mondta, "így kevesebb beteg jelenik meg saját lábán a sürgősségin", a rendszer jobban tervezhető, és a háziorvosoknak sem jár ügyeleti kötelezettséggel.

Győrfi Pál egy éve arról is beszélt, a járási központokban az ügyeletek betegmegfigyelő helyiségként is működhetnek, így nem feltétlenül kell a sürgősségi osztályra bemennie a betegnek. A kísérleti programhoz összeállítottak egy autóflottát is, amelyeket a sürgősségi ellátáshoz szükséges eszközökkel szereltek fel. A legnagyobb kihívás az volt, hogy elég szakembert vonjanak be a rendszerbe. Egy szomszédos megyében dolgozó háziorvos tudomása szerint ez még mindig kihívás. Ő úgy tudja, "a kezdeményezés jó, de ott sincs rá elég ember".

További részletek a cikkben.