Nem kell rágörcsölni a tavaszi nagytakarításra

Közeledik a húsvét, berobban végre a tavasz, és a hosszabbra nyúló nappalok, a betűző nap hirtelen láttatni engedi a porcicákat, a polcokon pihenő mocskot és a pókhálókat. Rohanunk a porszívóért, a felmosóvödörért, a mopért és a rongyért, hogy tisztává varázsoljuk az eddig a téli sötétség jótékony homályába burkolózó felületeket. De jót teszünk-e ezzel? Egyrészt egy hét múlva mindent kezdhetünk elölről, másrészt nem is ezekkel az apró porszemcsékkel van a fő gond, mert ezek csak ártalmatlan és könnyű piszkok, hanem a higiéniával - írta az index.hu.

Az emberekben kialakult a tisztaság rögeszméje, hogy megvédjék magukat a kórokozóktól – jegyzi meg Bloomfield. Lehet, hogy a kosztól, a rossz szagtól való undorodás a DNS-ünkben van? A higiénia és a tisztaság azonban két nagyon különböző dolog.

A porszívózással vagy mosással kivívott tisztaság nem egyenlő a káros mikrobák elleni védelemmel.

Szerinte „célzott higiéniát” kell alkalmaznunk a mindennapokban, fel kell ismernünk, hogyan terjednek a káros mikrobák, jellemzően nyers élelmiszerekkel, vécével, állatokkal, orrfújással, kukával érintkezve. Ezek a mikrobaveszélyes helyzetek, és nem a házi por!

A koszkutatások alapján a több természetes piszokkal találkozó emberek immunrendszere sokkal erősebb lehet, például a farmokon felnövő gyerekek kevésbé szenvednek asztmától és allergiától, és kevesebb köztük az autoimmun beteg is – mert fiatalon sok mikroorganizmussal találkoznak, ami erősíti a védekezőrendszerüket.

Az otthoni célzott higiénia megfelelő betartásával csökkenthetők a fertőzések, de ez nem befolyásolja a mikrobiális egyensúlyt sem. Hogy lesz célzott? Ha tudjuk, hogy mely területeken kell fokozottan figyelni, vagyis a már említett nyers ételekre (elsősorban a húsok), a vécé utáni kézmosásra vagy az állat érintésére.