Nem lenne szabad későn lépnünk, amikor az egészségünk a tét

Az utóbbi években egyre több magyar fordult a magánegészségügyi szolgáltatások felé, de a megelőzés terén még mindig óriási hiányosságokkal küzdünk. Pedig dohányzásban, alkoholfogyasztásban és elhízásban is felülmúljuk az európai átlagot – mutat rá Szerencsés Dóra, az Inspira Healthcare Research stratégiai vezetője. Ez talán megmagyarázza, hogy hazánkban a születéskor várható élettartam elmarad az EU-s átlagtól, és magasabb a krónikus betegségek aránya is. A szakértőt arról kérdezte a hvg.hu, hogyan javíthatók ezek a riasztó mutatók.

Az senkinek nem lehet újdonság, hogy a közegészségügyi rendszer túlterhelt, és nem képes hatékonyan kezelni azokat a problémákat, amiket már régen meg kellett volna előzni. Szerencsés Dóra szerint nem segít az ellátórendszer átláthatatlansága, ahogyan a betegutak bonyolultsága sem:

„Nagyon gyakori, hogy a betegek késlekedéssel szembesülnek: időbe telik, míg megfelelő diagnózishoz jutnak, az állapotrosszabbodás lekövetése vagy a társbetegségek szűrése pedig sok esetben esetleges vagy szintén késéssel történik. A magánegészségügy egy megoldás lehet azoknak, akik gyors segítséget szeretnének – ám ebből eredően még itt sem a megelőzés a központi kérdés.”

Bár a magánpraxisok gyorsabb ellátást kínálnak, ám a legtöbb páciens csak akkor lép, amikor már valamilyen kialakult egészségügyi problémája van. Az Inspira Healthcare Research felmérései szerint a nagy többség valamilyen diagnózis felállítása vagy kezelés céljából látogatja a magánszolgáltatókat, nem pedig azért, hogy elejét vegye a bajnak. Hogyan vehetjük rá a magyarokat az egészségtudatosabb életmódra? Szerencsés Dóra szerint ezt szolgálná a megfelelő minőségű közoktatás is:

„Amikor egy fiatal eléri a felnőttkort, már rendelkeznie kellene egy alapvető egészségtudatossággal és az arra épülő egészségmagatartással. Az alkoholfogyasztás, az energiaital fogyasztása, a dohányzás, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód egészségre gyakorolt hatásairól már az iskolában kellene ismeretet szerezniük a fiataloknak, hogy mindezek ne váljanak felnőttkorra kezelendő egészségügyi problémákká.”

„A kutatások szerint a magánszolgáltatásokat leginkább a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők veszik igénybe. Tavaly év végén nem kevesebb, mint 40 százalék volt a 18 év feletti lakosság körében a magánegészségügyet igénybe vevők aránya” – mondja a szakértő.

A Covid idején pedig még az alacsonyabb jövedelműek is felkeresték a magánellátást, ám ez hosszú távon nem volt fenntartható. Különösen, mióta az infláció miatt az árak tovább nőttek, ezek a szolgáltatások az alacsonyabb jövedelműek számára egyre kevésbé elérhetők.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az Inspira Healthcare felmérései szerint a 18–29 éves korosztály is egyre nagyobb arányban választja a magánintézményeket. „A magánegészségügyi szolgáltatásokat az elmúlt 3 évben igénybe vevők között minden 4–5. páciens már 30 év alatti” – emeli ki Szerencsés Dóra.

További részletek a hvg.hu-n.