Nem lesz fizetős egészségügy!

Így véli Zombor Gábor, az új egészségügyi államtitkár, aki év végére a kórházak stabilizálására olyan tervet készít, amely szerint az állam közvetlenül fedezné az intézmények fenntartási költségeit - írja a Népszabadság Online.

– Tudja már, hogyan tovább? Van olyan, amit esetleg Szócska Miklós „hagyatékából" folytat, vagy új koncepcióval készült az ágazat irányítására?

– Határozott koncepcióm van a teendőkről, de a jövőben is a Semmelweis Tervben foglaltak lesznek a meghatározóak.

– Személyes tervének melyek az első lépései?

– A kórházak működésének stabilizálása, olyan konszolidáció, amely legalább középtávon megállítja az eladósodást, valamint a szakemberek elvándorlásának lassításával kapcsolatos teendők.

– Konkrétan?

– Van olyan javaslatunk, amely már az év végre kedvezően befolyásolhatja a kórházak működését: az például, hogy az állam vállaljon közvetlen szerepet az intézmények állandó költségeinek finanszírozásából, így az épületfenntartás árából vagy a közszolgáltatások biztosításából.

– Mi az, amire fölöslegesen megy a pénz?

– Jelentős számban vannak a rendszerben párhuzamosságok, pazarló vizsgálatok és beavatkozások. Európai összehasonlításban is kiemelkedően magas az orvos-beteg találkozások száma, ami nemcsak a költségeket, hanem az egészségügyi dolgozók leterheltségét is növeli, és feleslegesen meghosszabbítja a betegek ellátásának idejét.

– Milyen típusú orvos-beteg találkozást sokall? Tudjuk, hogy szűrésből kevés van, szakorvoshoz sokszor kényszerből, a kompetencia korlátozása miatt küldik a beteget.

– Ezen hamarosan változtatni fogunk, az orvosi kamarát fölkértem, hogy szeptemberig tegyen konkrét javaslatot a kompetenciakörök pontosításra, s ahol szükséges, bővítésére.

– Véleménye szerint megtöri vagy megerősíti a hierarchikus viszonyokat az egészségügyben a rezidensszövetség hálapénz-fölszámolási kísérlete, az orvosválasztás fizetőssé tétele?

– Mindenképpen lazítja majd a hierarchiát, mert az orvosoknak meg kell mérettetniük magukat. De ehhez létre kell hozni egy olyan információs rendszert, amely alapján a beteg választhat a szakmai kínálatból. Bár egyelőre még az sem dőlt el, hogy van-e létjogosultsága egy ilyen rendszernek. Vélhetően a betegek fogják eldönteni, hogy elinduljon vagy sem az orvosválasztás díjazása. Egyelőre erről nincs szó.

– Mármint, miről nincsen szó?

– Nincs szó a jelenlegi, társadalombiztosításon alapuló ellátási rendszer megváltoztatásáról. A héten találkozom a kórházszövetség vezetőivel, ahol az orvosválasztás kérdése is napirenden lesz.

– De arra ugye emlékszik, hogy az első közszereplésén, a Világgazdaság konferenciáján hadat üzent a hálapénznek, és erre, mint lehetséges megoldást, a rezidensszövetség javaslatát említette? Annak a lényege az, hogy a beteg hálapénz helyett fizessen legálisan az orvosválasztásért...

– Fenntartom azt a kijelentésemet, hogy át kell gondolni minden olyan lehetőséget, amely az orvosokat itthon tartja, a kórházak bevételét növeli, egybeesik a betegek érdekeivel, és nem sérti az ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét. Soha sem mondtam, és nem is szeretném, ha a számba adnák, hogy fizetős egészségügyet szeretnénk bevezetni. Megerősíteném azt is, hogy a kormányzat nem akar vizitdíjat szedni, és nem teszi fizetőssé az egészségügyet.

– Ha választok orvost, és ezért fizetnem kell, akkor az mi, ha nem a fizetős egészségügy?

– Ez egyelőre egy érdekvédelmi szövetség javaslata. Amire azt mondtam, érdemes továbbgondolni. Egyébként az orvos megválasztása és megfizetése most is a beteg döntése, amikor hálapénzzel honorálja az ellátást. Ez a jövőben is csak egyéni, önkéntes döntésen alapulhat. Az ehhez szükséges feltételrendszert, a szabályokat lehet központilag meghatározni.

A teljes, több témakört átfogó interjú a nol.hu-n.