Nem lesz reform, amíg politikai kockázatot jelent az egészségügy

Elkezdődött az ágazati stratégiai tervek kialakítása a Belügyminisztériumhoz került egészségügyi államtitkárságon, de nagy reformokra továbbra sem lehet számítani. Szakértők szerint az Orbán-kormánynak hiába volt rá 12 éve, továbbra is csak a politikai kockázatok csökkentését tartja szem előtt: a szakdolgozói munkaerőhiányt kezelik majd, de jelentős többletforrásokra nem számíthat az ágazat. Az Európai Unióban eközben a magyarok költenek a legtöbbet magánorvosokra – hiszen az alapellátásba nem jutnak be, írja a hvg.hu. 

Nem lesz könnyű helyzetben Takács Péter egészségügyi államtitkár, akit Pintér Sándor belügyminiszter nevezett ki az ágazat élére. Az országos kórházi főigazgató volt helyettese – ahogy azt a Magyar Orvosi Kamara kongresszusán elárulta – a nyarat az egészségügyi ágazati stratégia terveinek elkészítésével tölti majd, amelyeket a kamarákkal és a szakmai szervezetekkel is egyeztetni akar, mielőtt a kormány elé terjeszti.

Nagy reformra azonban valószínűleg így sem lehet majd számítani, ami az előzményeket ismerve nem túl meglepő: az Orbán-kormánynak az eddigi három kétharmados többség sem volt arra elég, hogy átfogó egészségügyi reformba kezdjen. A nagyrészt uniós pénzből finanszírozott infrastrukturális fejlesztések mellett – nem utolsósorban a politikai kockázat miatt – főleg eseti problémakezelés történt, ilyen volt például a hálapénz kivezetése és az orvosbérek emelése.

Hogy ez miért problémás, és mi várhat a magyar egészségügyre a következő kormányzati ciklusban, azt a Political Capital, a Friedrich Ebert Stiftung és a Jelen konferenciáján próbálták felvázolni egészségügyi szakértők.

2019-ben a teljes magánegészségügyi kiadás 950 milliárd forint volt, ami az összes egészségügyi kiadás harmada.

A magánszektor térnyerése elsősorban a járóbeteg-ellátást érinti, a legtöbben fogorvoshoz, nőgyógyászhoz és bőrgyógyászhoz mennek magánba, de nő a laborvizsgálatok, egynapos sebészetek és gyermekgyógyászati vizsgálatok száma is. Ehhez képest a lakosságnak még mindig csak elenyésző része fizeti a magánellátást tudatosan, egészségbiztosítón keresztül, a legtöbben zsebből finanszírozzák – vagy ami még ennél is rosszabb, hitelből.

A teljes cikk a hvg.hu portálon olvasható.