Nem mehetne be bárhova a gyógyszerkommandó

Elképesztő jogköröket adott volna az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) ellenőreinek az az egészségügyi jogszabályokat módosító salátatörvény, amelyet Áder János múlt pénteken küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek. Az elnöki kifogások alapján most a törvényhozás szakbizottsága nyúlt hozzá a joganyaghoz. Az államfő szerint nem megfelelő szintűek az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzési jogosítványaihoz kapcsolódó jogi garanciák. Arról azonban kevés helyen jelent meg információ, mit is jelent ez pontosan – írja az mno.hu portálja.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, vissza kell tekinteni egy korábbi jogszabály-módosításra, amely szerint január elsejétől a patikákat üzemeltető vállalkozások többségi tulajdonosának gyógyszerésznek kell lennie. Első hallásra szimpatikus lehet ez a szabály, ami látszólag a szakmai színvonalat és a szaktudás folyamatos jelenlétét hivatott biztosítani. Valójában azonban nem erről van szó. Egy cég tulajdonosi köre ugyanis a gazdasági társasági jog szerint alapvetően elkülönül az ügyvezetéstől. Mi több, a résztulajdonosok a törvény szerint közvetlenül nem is utasíthatják a cégvezetőt. Tehát a szakmai biztonságot főleg az szolgálja, ha a gyógyszertárvezetőnek, a dolgozóknak és az ügyvezetőnek kell szakképzettnek lennie – erre pedig már korábban is voltak szabályok.

A tulajdoni viszonyok szabályozásának oka inkább az lehet, hogy a nagyobb cégek által kézben tartott gyógyszertárláncokat visszaszorítsák, miközben a kisebb, szakmabéliek által gründolt vállalkozásoknak kedvezzenek. Hogy ezt a piackorlátozást hogyan ítéljük meg, más lapra tartozik. Azt azonban laikusként is sejteni lehet, hogy az érintett üzleti körök aligha viselik könnyedén, hogy jövedelmező, évek alatt felépített üzleteiket kiveszik a kezükből.

 

A polgári jog egyébként számos lehetőséget kínál arra, hogy egy papíron gyógyszerész tulajdonában álló cég a gyakorlatban egészen másvalaki vagyonát gyarapítsa, például szindikátusi szerződéseken, opciós jogokon keresztül. Ugyanakkor a kormányzatot sem olyan fából faragták, hogy hagyja, az elképzelése szerint született törvény címzettjei fittyet hányjanak az új rendre, és megkerüljék. Ebben a szellemben lényegülhetett át a jogszabály szövegében az OGYÉI szimpla hivatalból nyomozati jogkörökkel bíró patikakommandóvá, amely például házkutatást is végezhet. Ráadásul nemcsak a patikák helyiségeibe léphetnének be, hanem bármilyen ingatlanba, ahol valószínűsítik, hogy a tulajdoni viszonyok megsértésének adatai lehetnek – mondja ki az elkaszált törvény. Például a patikai alkalmazottak lakását és autóját is átnézhetik.

A megszavazott, de az államfő lépése miatt ki nem hirdetett jogszabály szerint akár a patikafenntartó cég jogi képviseletét ellátó ügyvédi irodát is átkutathatnák a tiszti főgyógyszerészek, hogy tisztázzák, betartják-e a tulajdonosi körre vonatkozó előírásokat. Mi több, azt az ügyvédi irodát is, amely korábban végezte a jogi munkát, az ügyvédet pedig magyarázat adására kötelezhetnék. Csakhogy egy ügyvédi irodában fő szabály szerint házkutatást még büntetőeljárásban is csak bíró rendelhet el, és az kizárólag ügyész jelenlétében végezhető. Nem véletlenül, e helyiségekben ugyanis számos olyan egyéb irat található, amelyeknek hatóságok általi kifürkészése az igazságszolgáltatás tisztaságát veszélyeztetné. Az OGYÉI viszont a korábbi salátatörvény alapján ilyen garanciák – bírói engedély és ügyész részvétele nélkül – nyálazhatná át ügyvédi irodák aktáit.

Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elmondta, az államfői észrevételekkel egyetértve úgy véli, ez számottevően túllép a jogállami kereteken.