Nem mind téved, aki egészségesként kerüli a glutént

A Mintel piackutató felmérése szerint a brit háztartások 15 százaléka kerüli a a glutén- és gabonatartalmú ételeket, tízből egy brit nem eszik glutént, a leginkább gluténmentes termékeket felölelő -mentes termékek piaca pedig 2017-ben 27 százalékkal nőtt - miközben cöliákiában, vagyis lisztérzékenységben mindössze a britek 1 százaléka szenved. Esetükben teljes mértékben indokolt a gluténmentes étrend, Őket nem is övezi az a fajta lenézés és megvetés, ami a glutént nem fogyasztók az övéknél tízszer nagyobb csoportját kezdi körbevenni. De az se mind hülye, aki nem lisztérzékeny, mégis gluténmentesen táplálkozik - írja a 444.hu.

Végül is, miért lett hirtelen az emberiség ekkora hányada érzékeny valamire, amivel évezredeken át semmi bajunk nem volt?

Joanna Blythman, a Gaurdian újságírója nagy cikkben tárta fel, hogy a modern sütőipar meghallotta nagyanyáink tanácsát. 1964, de különösen az ezredforduló óta folyamatosan úgy nemesítik a gabonaféléket, hogy azok sikértartalma minél nagyobb legyen, mert így sokkal mutatósabb, felfújtabb, habosabb kenyereket tudnak sütni úgy is, hogy közben a hagyományos eljárásokhoz képest elenyésző idő, egy-két óra alatt jutnak el a liszttől a kész kenyérig.

A hatás fokozására ráadásul az ártatlannak tűnő "búzafehérje" címkével még pluszban is adagolnak glutént, vagyis a modern kenyérben sokkal, de sokkal több glutén van, mint akár abban, amit gyerekkorunkban ettünk. Elképzelhető, hogy a megnövelt sikértartalom valóban panaszokat okoz olyanoknak is, akik nem szenvednek a tesztekkel kimutatható, örökletes cöliákiában? Válasz a teljes cikkben