• nátha
    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

    • Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

      Fújd ki rendesen! Minden a nátháról

    • Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

      Alvadásgátló mellett a nátha terápiája sem egyszerű

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Nem mindegy, milyen maszkot hordunk

Lapszemle 2020.10.08 Forrás: 24.hu
Nem mindegy, milyen maszkot hordunk

Nagyító alatt szembeötlő, hogy miért engednek át egyes elterjedt maszktípusok sokkal több részecskét, mint a profi szűrők.

A kötelező maszkviselés kérdése a világjárvány alatt sokáig megosztotta a szakembereket. Svédországban még augusztusban is összevitatkozott az ország fő járványügyi szakértője a legtekintélyesebb kórház orvosaival, hogy a viseletnek van-e annyi előnye, mint amennyi hátránya. Korábban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sem javasolta a maszkhasználatot. A szakmai ellenzők legfőbb ellenérve, hogy számos típus nem ad tökéletes védelmet, viszont könnyelművé teszi a használóját. A WHO a nyáron végül módosított: a hivatalos álláspont az lett, hogy a használat azokon a helyeken, ahol magas a koronavírus-fertőzöttek száma, hasznos. Ám hozzátették, hogy a megfelelő távolságtartás legalább olyan fontos, mint a maszk, írja a 24.hu.

Közben megváltozott a magyar népegészségügyi hatóság álláspontja is: Müller Cecília országos tiszti főorvos, aki a tavasszal alkalmanként egyenesen maszkellenes álláspontot képviselt, ma már az általánosan kötelező használatot támogatja. A szakemberek közül is sokan álltak ki a maszkviselés mellett. A további szigorítás pártján álló Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és Szlávik János infektológus is folyamatosan kampányolt a széles körű maszkhasználat mellett. A Dél-pesti Centrumkórház főorvosa egyúttal azt is hangsúlyozta, a maszk csak akkor jó, ha jól használják, illeszkedik az arcra, és nem engedi alálélegezni a levegőt.

Az azonban, hogy milyen a maszk, milyen a szűrőképessége, és milyenek az ergonómiai tulajdonságai, ritkán kerül a viták előterébe, így a kormányrendelet sem tesz különbséget a típusok között.

A rendelkezés szerint orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk, lényegében tehát bármilyen kivitel megfelel, csak legyen. Pedig tudható, hogy bizonyos típusok egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben hatékonyak, a minőségi maszkok, amelyek nyilvánvalóan drágábbak is, viszont nem igazán terjedtek el az országban.

Olyan maszkot gyártani, ami átengedi az oxigént, de kiszűri az 1 mikrométernél jóval kisebb vírusokat a légúti váladékból képződő apró aerosol cseppekkel együtt, komoly technológiai hátteret és jó anyagminőséget igényel. Valójában igen kemény mérnöki kihívás, hogy a termék minden paraméterében megfeleljen ennek a követelmények. A maszkok többségét úgynevezett PP anyagból, polipropilénből készítik. A szuper vékony PP műanyagszálakból építenek fel egy térbeli hálós akadályrendszert, és az egymásra tömörített szálak sűrűsége dönti el, hogy milyen méretű részecskék tudnak áthatolni rajta.

Szabad szemmel is jól láthatóvá teszi a szűrőképességbeli különbséget egy, a lap birtokába került tanulmány. Az egyszer használatos egészségügyi termékeket gyártó Dispomedicor Zrt. megrendelésére a Budapesti Műszaki Egyetem kutatója, Molnár Kolos elektro-mikroszkóppal vizsgálta meg alaposabban több, a hazai kereskedelemben kapható és szélesebb körben elterjedt maszktípus szerkezetét.

A tanulmány is igazolta azt a tényt, hogy a textilmaszkok szűrőképessége a legkevésbé megbízható. Ha nincs a rétegek között szűrőbetét, akkor gyakorlatilag nem alkalmasak arra, hogy igazi védelmet nyújtsanak a vírus ellen. A vizsgált termék két rétegű kivitel volt, orrmerevítő nélkül összevarrva.

A mikroszkóp alatt is jól vizsgázott például az utcán is egyre többször látható KN95 típus. Ezt a maszkot négy rétegből állították össze, és az orrdrótos kivitel az arcra is jól idomul. A nagy szálsűrűségű rétegek pedig az FFP2 maszkokkal egyenértékűvé teszik a védőképességét. A szűrőrétegben talált legnagyobb átmérőjű pórus 5 mikrométer volt, ami legalább tízszer jobb a textilmaszkokhoz viszonyítva.

 

Legolvasottabb cikkeink