"Nem rabszolgák az ápolók!” – az ajkai kórház-ügy margójára

Tegnapi a hír, ami bejárta a sajtót: augusztusban állítólag az ajkai Magyar Imre Kórház intenzív osztályán az összes nővér felmondott. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ szerint ez nem igaz, a kórház vezetése hallgat, a wmn.hu főorvos szerzője, dr. Lénárd Rita írása pedig az ápolókért szól.

...

Sajnos ma, a hiányosságok, a várólisták, a túlterheltség miatt, a türelmetlenség és ingerültség döntően a szakdolgozókon csapódik le, a betegek és a hozzátartozók, de gyakran az orvosok részéről is. Kevesen vannak, egyre többen mennek el, kilátástalannak, tarthatatlannak érzik a helyzetüket.

A napi munkájukba egy kórházi osztályon beletartozik az ágyazástól, pelenkázástól, ételosztásról, etetéstől kezdve a gyógyszerelésen, az injekciók beadásán, infúziók bekötésén át a viziteken való részvétel is. Mindemellett egyre több az időrabló adminisztráció is, amit leginkább a műszak végén ottmaradva, fizetetlen túlmunkában képesek csak megoldani. Sokszor kénytelenek szakmai képesítés nélkül kisebb beavatkozásokat végezni szóbeli utasításra, ez különösen veszélyes. Megterhelő fizikai- és nagy figyelmet, koncentrációt megkívánó szellemi munka keverékét végzik az ápolók

Kevesen vannak, sokkal több műszakot kell elvállalniuk, mint ami elbírható. A fizetésük így sem elég a családra, a gyerekekre, az életfenntartásra, így a legtöbben a munka után vagy éjszaka másik helyen műszakot, egyéb munkát, például takarítást vállalnak. Ehhez járul hozzá, hogy a gyakran türelmetlen betegek és az aggódó hozzátartozók is őket okolják, velük veszekszenek az egészségügy hiányosságai miatt.

A fizetés szempontjából a legrosszabb helyzetben a körzeti ápolók vannak. Bár a  háziorvosi praxisok finanszírozása emelkedett, (az elmúlt három év alatt havi 520 ezer forinttal), a körzeti nővérként foglalkoztatott kollégák 64 százaléka mindössze a garantált bérminimumot, (bruttó 180.500 Ft), sok esetben ennél kevesebb fizetést kap.

Két hete került nyilvánosságra az EMMI költségvetés átcsoportosítási javaslata, a szakdolgozói béremelés fedezetéhez most is költségvetési „trükközést” alkalmaznak. Így írják: „Az egészségügyi dolgozók 2018. évi béremeléséhez kapcsolódóan a munkáltató részére biztosított többletfedezet – annak teljesítményfinanszírozásba történő beépítéséig – támogatásként kerüljön utalványozásra…”.

Arról az elkésett, elégtelen mértékű szakdolgozói béremelésről beszélünk, ami mára gyakorlatilag értékét vesztette. Értem, hogy meg fogják kapni, de a bizonytalanság, a kapkodó, az utolsó pillanatban eldöntött intézkedéssel megteremtett fedezet nem mutat előre tervezett, kiszámítható életpálya modell megteremtése felé.

Régóta készültem megírni ezt a cikket, de valamiért „most írta meg magát”. Különös és szomorú aktualitást kapott most, amikor ismét megtörtént, hogy egy konkrét válsághelyzetben – ami a Honvédkórház SBO-n alakult ki- a szakdolgozók csak a már ledolgozott és ki nem fizetett túlóráik kifizetésére kaptak ígéretet… Azután néhány nappal az is napvilágot látott, hogy az ajkai kórházban is súlyos a helyzet, megoldásnak a vezetés a tagadást gondolta…

Kedves régi barátom, Molnár Krisztina szavait idézem – sajnos ő már Anglia nővér-csapatát erősíti –, aki azt írta Válaszúton című blogjában: „Nővér vagyok, de én is emberi lény vagyok. Teljes szívemmel dolgozom a páciens egészségéért, profi vagyok, kiszolgállak, de nem vagyok rabszolga.”

További részletek a cikkben.