Nem szabadulunk a higanytól?

Az Európai Unió már számos rendelkezést hozott a higany korlátozására vonatkozóan, 2011-től tilos lesz például a mérgező nehézfém kivitele az unióból. A higanyos lázmérők, vérnyomásmérők gyártását és forgalmazását is beszüntetik. A rendelkezés Magyarországon április 3-án lép érvénybe, de a higanyos eszközök cseréjét nem kötik határidőhöz: amíg a „készlet tart", addig otthon és a kórházakban egyaránt lehet használni ezeket. Ám magánemberek már nem vásárolhatnak ilyen eszközöket.

A döntés elsődleges oka volt, hogy az eltört higanyos lázmérők többnyire nem a veszélyes hulladékokat gyűjtő konténerekbe, hanem a háztartási kukákba kerültek. A higany azonban nemcsak a környezetre, hanem az egészségre is veszélyes. A higany az egyetlen, szobahőmérsékleten is folyékony fém, ráadásul igen intenzíven párolog, s a légtérben veszélyes koncentrációt érhet el. A belélegzett higanygőz a legveszélyesebb, 80 százaléka felszívódik, s a véráramon keresztül főként az agyban rakódik le, ezért elsősorban a központi idegrendszerben okoz súlyos rendellenességeket. Ha a higany a vízbe kerül, feldúsul a halak szervezetében, s így bekerül a táplálékláncba is.

A fogászatok azonban továbbra is használhatják a higanyos amalgámtömést. Kozák Kristóf, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztéskoordinációs és Környezettechnológiai Osztályának vezető főtanácsosa elmondta, Magyarország nem tervez a fogászati higanykorlátozásról nemzeti szinten rendeletet hozni. Hozzátette, ha lesz erre vonatkozóan uniós direktíva, azt majd hazánk is átülteti a hazai jogrendszerbe.

Az általuk végzett felmérések ugyanis kimutatták, hogy nagyon lecsökkent az amalgámhasználó helyek száma az országban, ráadásul a kórházak és fogászatok elkülönítetten gyűjtik a higanyos hulladékot a többi kommunális hulladéktól. Svédországban és Dániában már betiltották a fogászati célú amalgám használatát, sőt a skandináv országokban a krematóriumokban is eltávolítják a tömött fogakat, hogy véletlenül se kerüljön a levegőbe higany.