Nem takarékosságból vetik be a biciklis mentőket

A mentőszolgálat a kezdetek óta igyekszik a betegek érdekeit szolgáló innovációkat bevezetni. Az elmúlt években is sok fejlesztésük volt, új mentőautókat kaptak, új mentőállomások épültek, amivel párhuzamosan a logisztikájuk is modernizálódott, a mentésirányítás pedig elektronikusan működik a segélyhívás beérkezésétől a kórházi betegátadásig. Emellett használják az üzleti, sőt már a mesterséges intelligencia módszereit is, ami segítségével ki tudják mutatni, hogy adott időszakban, adott városrészben mekkora esélye van annak, hogy valamilyen baj bekövetkezik és mentőre lehet szükség.

Egyébként ezeknek az adatoknak az elemzése után jutottak arra a következtetésre még évekkel ezelőtt, hogy vannak olyan területek, ahová érdemes mentőegységekkel kitelepülni, mert ott abban az időszakban szükség lehet gyors helyszíni beavatkozásra. Ennek nyomán vezették be az elmúlt években az úgynevezett mentési pontokat - mondta el a Mandinernek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője.

Ezt az elvet követné az OMSZ tervei szerint a kerékpáros mentés is, kifejezetten sűrű gyalogos forgalmú területekre szánják ezt a mentési eljárást.

„Ha az adatokból az látszik, hogy a Budai Várban, a Halászbástya környékén vagy a Margitszigeten általában péntek délutánonként nagy eséllyel lesz rosszul valaki, akkor előre oda tudjuk irányítani a kerékpáros egységünket, akik, ha riasztás van, percek alatt ott lehetnek a beteg mellett, és még azelőtt sikeresen újraélesztheti a beteget, hogy a mentőautó a helyszínre érne” – magyarázza Győrfi. Hozzáteszi, egy hirtelen szívmegállásnál percek alatt dől el az ember sorsa.

Győrfi fontosnak tartotta tisztázni, hogy a biciklis mentőegységek nem a mentőautó helyett fognak dolgozni, tehát az ő bevetésük „nem egyfajta takarékosság, hanem éppen ellenkezőleg, plusz lesz”.