Kemenesi Gábor: Durván hangzik, de ha az ember nem lát elég hullát, azt hiszi, elmúlt a veszély.
Ismeretlen ellenséggel állunk szemben, ilyenkor pedig az óvatosság a legfontosabb – mondta a 24.hu-nak adott interjújában Kemenesi Gábor. A kezdetektől a koronavírus elleni harc frontvonalában dolgozó virológust kérdezték a járvány eddigi tanulságairól, arról, mennyire indokoltak a mostani lazítások, illetve arról, hozzá kell-e szoknunk ahhoz, hogy világjárványok nehezítik majd a mindennapjainkat. Szerinte rajtunk múlik, a koronavírus-járvány második hulláma mennyire rúgja ránk az ajtót.
Járványügyi szempontból tényleg túl vagyunk egy fontos mérföldkövön, hiszen úgy látszik, az első hullám lecsengett. Fellélegezhetünk?
Az átlagembernek elege van, hozzáállását az befolyásolja, amit maga körül lát, de hiába tűnik úgy, hogy minden rendben, attól még pandémia van. Most éppen Dél-Amerikában a legrosszabb helyzet, a következő pedig Afrika lesz, ahol a SARS-CoV2 erősen berúgja majd az ajtót. A vírus itthonról sem tűnt el, bármikor fellángolhat, újra behurcolhatjuk, egy szóval abból lehet nagy baj, ha most elengedjük magunkat és elhisszük, hogy „már nincs baj”. Csökkent az esetszám, mert a fertőzés takaréklángon folytatódik, de a vírus fenntartja földrajzi diffúzióját.
Törvényszerű a második hullám betörése?
Talán nem törvényszerű, de több okból is várható. Egyrészt ahogy említettem pandémia van, világjárvány, immár számos gócponttal: a vírust jelentősen segíti, hogy jelenleg is mindenhol ott van, ugyanúgy vissza fogják hurcolni, mint ahogy márciusban behozták. Illetve nyilván itthon is újra „elszabadulhat”, ha a lakosság és a hatóságok közös erőfeszítésével nem tudjuk kordában tartani. Vakcina híján az egyetlen fegyverünk ellene még mindig a fegyelmezettség és a gyors reagálás – illetve elmondhatjuk, hogy március elejéhez képest rengeteg a tapasztalatunk, minden szinten sokkal jobban fel vagyunk készülve. Másrészt minden általunk ismert koronavírus szezonalitást mutat, ezért a SARS-CoV2 újbóli fellángolása is valószínűsíthető.
Miért pont az őszre jósolják a második hullámot?
A járványok dinamikáját környezeti tényezők is erősen befolyásolják, az ismert koronavírusok esetén a hűvös, őszies időjárást tekintjük optimálisnak. Az új vírussal kapcsolatban ma még nem tudjuk az egyes tényezők hatásait tudományos igénnyel leírni, de ha az időjáráson múlik, akkor az őszi-téli felfutás az esélyes.
Egyelőre csak hipotézis például, hogy a terjedést befolyásolja a napsütéses órák száma, mert a melegben hamar kiszáradnak a nyálcseppekben megülő vírusok. De benne van a pakliban, hogy a hűvösebb időjárás egyéb okokból is neki kedvez, mint ahogy immunrendszerünk sincs csúcsformában, ha lecsökken a hőmérséklet. Sok mindenen múlik.
Hogyan védekezhet az átlagember a fertőzéssel szemben?
A legfontosabb a tudatosság, rajtunk áll, a járvány mennyire rúgja ránk újra az ajtót: meg kell értenünk, hogy vissza fog térni, és abból akár nagy baj is származhat. A lehető legkárosabb az a jelenleg terjedő hozzáállás, miszerint az egész nagy hűhó volt a semmiért. Jobb lett volna mindenkinek elkapni és túllenni rajta, mint egy náthán, meg hogy egy egyszerű influenza is több áldozatot követel. Majd jönnek az ostobábbnál ostobább összeesküvés-elméletek. Durván hangzik, de ha az ember nem lát elég hullát, tényleg azt hiszi, elmúlt a veszély. Továbbiak a cikkben (Fotó: Lanszki Zsófia/PTE)