''Nem vagyok türelmes ember, ezért mentem a sürgősségire''

26 éves, most szerezte meg az orvosi diplomát, kapott kitüntetést a Covid-időszakban végzett önkéntes kórházi munkájáért, és a múlt héten megjelent az első novelláskötete is Esetlapok címmel – azokból az élményeiből, amiket az elmúlt négy évben mentős szekundánsként és a sürgősségi osztályon segédápolóként szerzett. Úgy tud mesélni róla, ahogyan kevesen: izgalmasan, humorral, plasztikusan – mintha csak egy kórházi sorozatot néznénk. A wmn.hu riportja.

„Varsóban történt, ahol két évig éltünk a családommal, hogy egyszer nagyon rosszul lettem az utcán, és a falnak támaszkodva leültem a földre. Ez egy nagyon forgalmas, kétszer háromsávos úton történt, és egyszer csak megállt mellettem egy autó, hogy segíthet-e. Mondtam, hogy nem tudok jól lengyelül, mire a sofőr azt mondta, nem baj, a lánya a hátsó ülésen beszél angolul is. Mégis azt mondtam nekik, hogy megoldom egyedül, és tovább ücsörögtem ott, mire megjelent mellettem egy hajléktalan. Ő is megkérdezte, hogy tud-e segíteni valamiben, és van-e hová mennem estére. Ez egy meghatározó pillanat volt az életemben.

Azt éreztem, hogy én is az szeretnék lenni, aki segít egy vadidegennek, vagy legalább megpróbálja.”

Ugyanekkor, a varsói középiskolás évek alatt jött a motiváció arra is, hogy írni kezdjen: az idegennyelvi környezet, és a sok új élmény arra inspirálta, hogy lejegyezze a benyomásait. Ezek a novellák ugyan még a fiókban maradtak, de amikor két év mentőzés után megint jött a késztetés, hogy írni kezdjen – főleg a lelki feldolgozás céljából –, akkor ezeket már kitette a Facebook-oldalára, és elküldte az egyetemi újságnak is. 

Aztán írt egy novellát, ami a „vörös zónában” töltött gyakorlatáról szólt, és ami akkorát ment az ismerősei körében, hogy megkérték, tegye nyilvánossá. Este át is állította, és másnap reggelre azt vette észre, hogy tizenháromezren lájkolták, ezerhétszáz komment érkezett rá, és hétezer-kétszázan osztották meg. Voltak, akik nem hitték el, hogy ezek az ő élményei; mások nem értették, hogy van ideje írni, ha kórházban dolgozik; voltak, akik az egészségügyet szidták alatta, de sok pozitív komment is érkezett. Később egyszer csak rácsörgött egy ismerőse, hogy épp most olvassák fel a novellát az ATV híradójában. Végül bejelentkezett nála Haász János, a Telex újságírója, aki arra bátorította, hogy írjon még, és összekötötte az Athenaeum kiadóval – így lett az Esetlapokból kötet. Továbbiak a teljes cikkben