Nem veszélyes hulladékként tárolták a vörösiszapot

Tíz nappal a kolontári vörösiszap-katasztrófa előtt ellenőrizték a Mal Zrt. működését a hatóságok, egy héttel a tragédia előtt pedig friss-ropogós engedélyt kapott a létesítmény, amelyből aztán több százezer köbméternyi maró lúg zúdult Kolontárra és Devecserre. Tízen haltak meg, százötvenen szenvedtek súlyos sérülést, négyszáz család vesztette el az otthonát, továbbá elképesztő károk keletkeztek a természetben. A katasztrófa előtt néhány nappal megtartott ellenőrzésen épp csak az nem tűnt fel a hivatali embereknek, hogy a vörösiszap-tározó falait jóval több veszélyes anyag feszíti, mint amennyire engedélye volt, miközben engedély nélkül megmagasították a létesítményt, gyengítve a teherbírását – derítette ki a Célpont.

Az oknyomozó műsor annak járt utána, hogy miért nem vontak felelősségre egyetlen állami vagy hatósági embert sem a tragédia óta eltelt nyolc évben. Noha a hivatalos jelentés arra is rámutat, hogy az állami felügyelet, illetve annak hiánya is hozzájárult a gátszakadáshoz..

Illés Zoltán akkori környezetvédelmi miniszternek groteszk magyarázata van a kérdésre. Nevezetesen hogy az akkori környezetvédelmi hatóságnak nem is volt jogköre arra, hogy a gátat ellenőrizze: csak a kommunális hulladék kezelését kérhette számon a cégeken. De nem ez az egyetlen abszurd elem a történetben: „a mai napig nem tudjuk, hogy amikor a katasztrófa megtörtént, akkor milyen magasságig volt engedélyezett a tároló feltöltése" – idézi fel a műsorban Léhmann György ügyvéd, aki több károsultat is képvisel.

Szabó Imre, a szocialisták környezetvédelmi minisztere sem érzi magát felelősnek a történtek miatt, pedig lényegében az derült ki, hogy nem volt olyan hatóság, amely ellenőrizhette volna egymillió köbméternyi veszélyes hulladék tárolását, és itt jön a harmadik abszurd: hivatalosan a vörösiszap nem is volt veszélyes hulladék!

További részletek a Célpont riportjában!