Nemcsak az anyagi biztonságuk, hanem az egészségük a tét

A válságok pedig nemcsak a háztartások anyagi helyzetét befolyásolják, hanem a lakosság mentális egészségre is rendkívül negatívan hatnak. A depresszió, szorongás, stressz pedig nem segít abban, hogy megfelelően kezelje valaki a pénzügyeit, átvészelje a krízishelyzeteket. A Pénzcentrum mutatja, mit lehet most tenni az anyagi helyzet, illetve a mentális egészség védelme érdekében.

Amikor az ember anyagi helyzetében változás történik, bizonytalanság lép fel, az jelentős stresszel jár. A Holmes-Rahe életesemény-skálán, mely azt tükrözi, mekkora stresszel jár az adott változás: a hitelfelvétel 31 pontot ér, egy közeli barát halála 37, míg a jelentős változás az anyagi helyzetben 38 pontot ér. A nyugdíjazás 45, az állásunk elvesztése 47, egy komoly sérülés vagy betegség 53 pontot ér. Az anyagi helyzettel kapcsolatos változások tehát igen jelentős stresszforrásnak számítanak.

Ezt azért hangsúlyozzuk ennyire, mert az első lépés, hogy elfogadjuk, hogy nagymértékű stressz ért minket, amely befolyással van a mentális egészségünkre. A szorongás, amelyet a bizonytalan helyzet vált ki belőlünk, szintúgy, illetve ilyen események előhozhatják az arra hajlamosak esetén a depressziót, vagy súlyosbíthatják azt. Ezt kell elsőként tudatosítani, anélkül nem lehet szembenézni vele. Magától nem fog elmúlni. Mit lehet akkor tenni?

Először is szakítsunk időt rá, hogy le tudjunk ülni hideg fejjel átgondolni a jelenlegi helyzetünket. Idő alatt pedig nem egy lopott órát értünk valamikor a túlzsúfolt hétköznapokból, hanem valódi időt, amikor nincs más sürgető teendő, zavaró tényező, teljes figyelmünket a pénzügyi helyzetünknek tudjuk szentelni. Mit jelent ez pontosan?

Nem csak azt, hogy megnézzük, mennyi volt az áram- és gázfogyasztásunk, vagy megpróbálunk rájönni, mennyivel járnánk rosszabbul az átalány adózással, mint a katával. Hogyha valaki nem vezette eddig szigorúan a büdzséjét, akár vállalkozóként, akár magánszemélyként, akkor legalább év elejéig érdemes visszamenőleg megnézni a bevételi és a kiadási oldalt. Ugyanis, ha növekvő költségekkel kell szembenéznie valakinek, akkor fontos látni, hogy mire lehet alapozni bevételi oldalon, és miből lehet lefaragni költségoldalon. Hiába nem tudható még pontosan, kinek mennyivel lesz több idén a gázszámlája, vagy mennyivel több adót kell majd befizetnie - azt viszont már most ki lehet számolni, miből gazdálkodhatunk.

A teljes cikk a Pénzcentrumon olvasható.