A kórház vezetése folyamatosan kereste a megoldást, belső szabályzókkal próbálták kialakítani a betegutak optimálisabb irányítását.
Mostanában sokszor rendkívül nemtelen, európai hangnemhez méltatlan módon, hazugságokkal, csúsztatásokkal támadták a Honvédkórházat, az elmúlt időszakban ennek ellenére nem veszítették el a betegek bizalmát, a nyolc telephelyükön naponta több mint háromezer beteget látnak el – közölte a Magyar Időkkel Kun Szabó István, a Honvédkórház parancsnoka, amikor a sajtóban és az interneten megjelent kritikákról kérdeztük.
A vezérőrnagy nagy eredménynek tartja, hogy idén az Egészséges Budapest Program részeként 3,4 milliárd forintos eszközbeszerzést hajthattak végre, amelyből, többek között, korszerű gyógyszeradagoló érkezett, és más forrásból új járóbeteg-irányítási rendszer is működhet az intézményben. Eközben 1,6 milliárd forinttal sikerült csökkenteni a kórház adósságát is.
Azokra a kritikákra reagálva, hogy a kórház túlterhelt, mert háziorvosi ellátás is működik és szakrendelés is folyik az intézményben, a parancsnok elismerte: 2006–2007-ben nagyon rossz döntés született, amikor összevonták a vasútegészségügyet, a BM Kórházat, a NAV, a Honvédelmi Minisztérium dolgozóinak és hozzátartozóik ellátását, valamint egy területi normál ellátottsági kört. Ez ugyanis rendkívül nehéz helyzetbe hozta a Honvédkórházat és intézményeit. Mint kifejtette: feleakkora létszámmal, feleakkora ágyszámmal ugyanakkora területet kellett ellátni, és ez a mai napig gondokat okoz a kórháznak. Ennek ellenére az összes dolgozó becsülettel végzi a munkáját, és úrrá tud lenni a nehézségeken – jelentette ki a parancsnok.
A Honvédkórháznak nemcsak az egyenruhások ellátása a feladata, hanem csaknem másfél millió területi alapon ellátott civil is hozzájuk tartozik, itt kap szakorvosi ellátást a teljes észak-pesti régió. A leterheltségüket fokozza, hogy például a XIII. kerületben egyáltalán nem megoldott a NEAK-finanszírozott krónikus betegek ellátása – mutatott rá a vezérőrnagy.
Ezenkívül évente ötvennégyezer beteg jelentkezik a sürgősségi osztályon is, akikkel szintén foglalkoznia kell az intézménynek, miközben a tervezés során eredetileg napi hatvan-hetven főre alakították ki a Honvédkórházban a sürgősségi ellátás fizikai feltételeit. Ezt a problémát a parancsnok szerint jövőben az Egészséges Budapest program orvosolni tudja majd, hiszen az új kórházi szárnyuk a sürgősségi ellátás köré fog épülni, a nyertes pályázót már kihirdették, rövid időn belül tehát elindulhat az új épületek tervezése.
Arra a kérdésre, hogy igaza volt-e Zacher Gábornak, a sürgősségi osztály volt vezetőjének, amikor azt állította, hogy túlterheltség miatt távozott sok szakember a kórházból, a parancsnok úgy válaszolt: igen is meg nem is, hiszen ez sokkal összetettebb probléma. Tájékoztatása szerint a kórház vezetése folyamatosan kereste a megoldást, az elmúlt egy-másfél évben belső szabályzókkal próbálták kialakítani a betegutak optimálisabb irányítását, hogy rövidebb legyen a várakozási idő. A kórház folyamatosan próbálta megteremteni a fizikai feltételeket is a jobb ellátáshoz.
A sürgősségi osztályról az elmúlt négy évben 204-en távoztak, de ez nem azt jelenti, hogy ennyi orvos hiányzik a rendszerből, hiszen közben pótolták a távozók egy részét, az intézmény egészére pedig ez az elvándorlási arány nem érvényes. Szeptemberben viszont olyan helyzet állt elő, hogy újra kellett gondolni a sürgősségi osztály működését. Jelenleg az újjáépítés folyik: a sürgősségire összesen tizenhat orvos és tizenegy mentőtiszt érkezett.
Az ellenzék és a sajtó azon értesülésére reagálva, hogy a Honvédkórháznak jelenleg nincs radiológusa, a tábornok felhívta a figyelmet: a radiológushiány szintén országos probléma. Magyarán nincs annyi szakorvos, amennyi radiológiai központ van Magyarországon. Ezért a Honvédkórház külső és belső vizsgálatot folytatott le a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy a Honvédkórház székhelyére kell koncentrálni a teljes radiológiai és képalkotó rendszerüket, hogy itt huszonnégy órában biztosított lehessen ez az ellátási forma.
A másik két telephelyről tehát át kell szállítaniuk a vizsgálatokra a betegeket a központba. Erre a feladatra az intézmény rendelkezésére áll két vadonatúj Mercedes mentő, és elindult a beszerzése további három új mentőautónak is, miközben régi típusú járművek is rendelkezésre állnak a betegmozgatáshoz. Bevontak az ellátásba külső szolgáltatókat is.
A törvényes működés így a radiológia területén is megoldott az intézményeikben. Lefolytattak abban az ügyben is egy szakértői vizsgálatot, hogy valaki azt állította, azért halt meg egy beteg, mert mire átértek vele egy ultrahangvizsgálatra a központba, menthetetlen állapotba került. Kiderült, hogy ez az állítás nem igaz, az ilyen hírek terjesztése rendkívül sértő is az orvosokra, a Honvédkórház egészére nézve – jegyezte meg a parancsnok.
A teljes cikk a magyaridok.hu portálon olvasható.