Népegészségügy: félig tele vagy majdnem üres a pohár?

Újragondolt szűrési rendszer és az egészségfejlesztési irodák (efi) hálózatának bővítése is szerepel a népegészségügy jövőjét és irányait meghatározó tervek között – derült ki a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesületének (NKE) XV. konferenciáján, írja a MedicalOnline. 

Két pillér mentén, kilenc alcsoportba foglalták az ágazat vezetői a népegészségügyi beavatkozások irányát annak érdekében, hogy megvalósuljon a kormányzati ciklus három pontba foglalt legfőbb célkitűzéseinek egyike, az egészségben töltött életévek számának növelése – ismertette az NKE három napos konferenciájának szerdai nyitórendezvényén tartott előadásában Tóth László, a Belügyminisztérium egészségügyi szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára.

Míg Tóth László és Müller Cecília tiszti főorvos előadásaikban egyaránt azt emelték ki, hogy Magyarországon is nőtt az elmúlt években a születéskor várható és az egészségben töltött életévek száma, és azt hangsúlyozták, hogy a kuratív medicina helyett a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt, Ádány Róza, az NKE alapítója és tiszteletbeli elnöke az adatok alapján közel sem látta ilyen jónak a helyzetet. Mint fogalmazott, miközben az ágazat vezetői félig tele pohárként tekintenek a hazai népegészségügy helyzetére, addig ő majdnem üresnek látja ugyanazt, és álláspontja szerint „nagyon is lényeges dolgok” hiányoznak belőle.

A problémák már régen túlmutatnak a népegészségügy határain, össztársadalmi problémákról van szó, hiszen a lakosság egészségi állapota a társadalom valamennyi szegmensére hatással van – kezdte előadását a professzor, elsőként a romló demográfiai helyzetre hívva fel a figyelmet.

Bár a társadalmak elöregedése világjelenség, hazánk a 25. legelöregedettebb az országok sorában. A 14 év alattiak száma 2005-ben volt ugyanannyi, mint a 60 év felettieké, 2021-re az arányszám 140 százalékra nőtt. A tendencia azt mutatja, hogy 2050-ben másfél millióval leszünk kevesebben, mint most. Az elmúlt négy évtizedben az élveszületések számát nagyon jelentősen haladta meg a halálozás, a Covid-járvány nyomán a halálozási arányszám pedig minden korábbinál magasabbra emelkedett. A relatív halálozás növekedése a pandémia 3. hullámában már az 50 éves korosztálynál is megfigyelhető volt.

További részeletek a MedicalOnline cikkében.